A 4 százalék körüli lendület európai viszonylatban is jó, az eurózónában 2,2, Németországban 2,3 százalékos növekedést jeleznek elõre - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója.

A növekedést a kedvezõ világgazdasági környezet mellett az uniós források gyorsított felhasználása, illetve megelõlegezése táplálja, de szerepet játszik benne a laza költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítõ monetáris politika. 

A növekedés fõ húzóereje idén is a fogyasztás marad. A belsõ kereslet felpörgése ugyanakkor idén sem emeli jelentõsen az inflációt, éves átlagban 2,3 százalékos lehet, bõven a 3 százalékos célérték alatt. A beruházások tavaly 16,7 százalékkal nõttek, 2018-ra a beruházások további 9 százalékos növekedését prognosztizálják

A keresetek további jelentõs, bár a tavalyi 13 százaléknál lassabb növekedés várható, a fokozódó munkaerõhiány miatt folytatódnak a béremelések. A munkanélküliség tovább csökken, ami rekord alacsony, 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelenhet 2018-ban. A jelenlegi folyamatok mellett a foglalkoztatottság elérte a határát, a további gazdasági növekedés legfõbb akadálya a megfelelõen képzett munkaerõ hiánya lehet - hangsúlyozta Várhegyi Éva.

A Pénzügykutató Zrt. elõrejelzése szerint az alapkamat 2018 végéig marad 0,9 százalék, a bankközi kamatok 0 százalék körüli szinten maradnak. A negatív betéti kamatokon a jegybank idén sem változtat, ami kedvez a hitelezésnek. A hitelkiáramlás ugyanakkor még nem jelent túlzott eladósodást a lakosságnak, mivel a törlesztések meghaladják a hitelfelvételek összegét.

A gazdaságélénkítés lehetõségei kimerülni látszanak, mind a költségvetés, mind a monetáris politika oldaláról. A belsõ kereslet erõsödése miatt 2018-ban tovább mérséklõdik az külkeraktívum, így a folyó fizetési mérleg többlete 2,3 milliárd euróra, a GDP 1,8 százalékára csökkenhet. A tõkemérleget azonban még mindig erõsítik az uniós transzferek, így a külsõ finanszírozási képesség elérheti az 5,6 milliárd eurót, a GDP 4,3 százalékát. Az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külsõ adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, ám egyúttal azt is tükrözi, hogy a magyar gazdaság fejlõdése még mindig elmarad attól a lehetõségtõl, amit a jelentõs mértékû uniós forrásbevonás lehetõvé tenne.

Neményi Judit kutató a költségvetés legnagyobb kockázatának nevezte, hogy bármilyen kormány kerül hatalomra, az uniós források 2020-ra prognosztizált kimerülése elvesz a lehetõségekbõl. A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetõségei felett teljesített tavaly, a jövõben ehhez nem lesznek többletforrások - mondta a kutató.