Felpörgött az elmúlt héten az európai jogalkotás folyamata. Megszavazták például, hogy a biztosításközvetítõi irányelvben (IDD) foglaltakat a tagállamoknak július 1-jéig kell elfogadniuk és jogrendjükbe ültetniük. A rendelkezéseket ugyanakkor csak 2018. október 1-jétõl kell alkalmazni.

Ugyancsak ratifikálták az unióban az Európai Bizottság pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvének (PSD2) erõs ügyfél-hitelesítésre vonatkozó szabályozástechnikai standardját. A rendelet szabályait – jelent meg a határozat az EU hivatalos lapjában – 2019. szeptember 14-tõl kell alkalmazni.

Magyarország mindkét területen megelõzte a korát, és jó elõre meghatározta, hogy a szabályozás elemeit életbe lépteti.

Az IDD kapcsán a biztosítási törvény õszi módosítása az irányelv eredeti, február 23-i bevezetési dátumával számolt, az uniós szabályozás részleteit e dátummal tette a magyar jogrend részévé. A szintén tavaly év végén módosított pénzforgalmi törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a PSD2 szabályozás erõs ügyfél-hitelesítésre vonatkozó javaslatai 2019. január 1-jétõl érvényesek. 

Mindez lépéshátrányba hozhatja a magyar piac szereplõit. Az esetenként igen szigorú új szabályozás ugyanis nagy felelõsséget ró és jelentõs feladatokat ír elõ a hazai szereplõknek. Közben a más uniós tagállamban mûködõ pénzügyi vállalkozásoknak (bankoknak, biztosítóknak) lehetõségük van rá, hogy határon átnyúló szolgáltatásaikat úgy kínálják Magyarországon, mintha rájuk még nem vonatkoznának az uniós irányelvek.

Külön nehezíti a helyzetet – és e tekintetben a biztosítási piac kifejezetten rosszul áll –, hogy a parlamenti választások, majd a kormányalakítás miatt jó néhány hétig nem lesz érdemi jogalkotói munka. Így pedig (ha volna is gazdaságpolitikai akarat) az EU-elõírások magyarországi átvételét nem lehet majd az uniós szabályozás életbelépésekor harmonizálni egy újabb törvénymódosítással.