Az európai biztosítók számára egyre nehezebbnek tűnik a fenntartható árrés-javulás elérése, mivel a biztosítási díjak emelésére van szükség az erózió elkerülése érdekében, miután a költségek a 2022-es 3,5%-ról 10,9%-ra emelkedtek 2023-ra.

A Bloomberg Intelligence kutatása szerint a költségek nagy része ténylegesen fix, és az infláció miatt emelkedik.

A legfontosabbak:

- Növekvő költségek: Az európai biztosítók jelentős költségnövekedést tapasztaltak, amely a 2022-es 3,5%-ról 2023-ra a díjak 10,9%-ára, azaz háromszorosára nőtt. Ezt az emelkedést nagyrészt az infláció és a fix költségek okozzák.
- Díjnövekedés: A költségek növekedése ellenére a díjbevétel 2023-ban átlagosan 7,5%-kal nőtt, a COVID-19 miatti csökkenést követő 2022-es 3,8%-os növekedést követően 2023-ban.
- Marzsnyomás: A fenntartható árrés-javulás fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent. A biztosítóknak reálértéken kell emelniük a díjakat, hogy megakadályozzák a növekvő költségek miatti árréseróziót.
- Biztosítási és befektetési bevételek: A biztosítók mind a kockázatvállalási, mind a befektetési bevételekre támaszkodnak a nyereségesség szempontjából. Az ágazat azzal küzd, hogy a költségek gyorsabban emelkednek, mint a díjak, ami folyamatos nyomást gyakorol a biztosítási árrésekre.
- Költségarányok: Az európai élet- és általános életbiztosítók átlagos bekerülési költség/nyeres nettó díj arányszáma 2023-ban 14,7% volt, ami enyhe javulást mutat a 2021-es 14,8%-hoz képest.

A biztosítási díj volumene 2023-ban átlagosan 7,5%-kal nőtt, miután 2022-ben a COVID-19 által vezérelt csökkenés után 3,8%-os növekedés következett be. A közelmúltbeli teljesítmény vegyes.

Az átlagos díjnövekedés 2018-2019-ben meghaladta a költségek növekedését, megfordítva a 2017-es tendenciát, de a díjvolumen 2020-ban 3,5%-kal csökkent, szemben a költségek 3,9%-os növekedésével.

A helyzet 2018-ban változott, és 2019-ben is folytatódott. Bár az ágazati átlagok összehasonlítása pontatlan lehet, a 2019-es költség- (4,5%) és díjnövekedés (5%) azt jelzi, hogy az ágazat egészségesebb volt, mint 2017 végén.

A biztosítók két fő forrásból szerzik a nyereséget: a kockázatvállalásból és a befektetési bevételekből.

A világjárvány hatással volt 2020-ra, de 2021-ben fellendülés következett be, a nettó díjak meghaladták a teljes költséget, és ez a tendencia 2022-ben is fennmaradt. Azonban 2023-ban, az IFRS 17 bevezetésével a költségek ismét gyorsabban emelkedtek, mint a díjak.

Fontos kiemelni, hogy a BI biztosító univerzumában a teljes költség a díjak százalékában 10,9%-kal emelkedett 2023-ban (3,5% 2022-ben), miután 2021-ben 0,3%-kal csökkent.

A természetes emelkedő lendületet itt nehéz megállítani, ezért minden előrelépés pozitívumként értékelendő.

A költségek általában magasabbak szoktak lenni a kárbiztosításban, mint az életbiztosításban az IFRS szerint, de ez az IFRS 17 szerint megfordult.

Emellett az elemzésben szereplő általános és életbiztosítók körében az átlagos teljes költség/nyereséges nettó díj arány 2023-ban 29,3% volt, míg 2022-ben 27,6%, 2021-ben pedig 27,8%.

2023-ban az általános biztosítási szerzési költségek 6%-kal emelkedtek, míg 2022-ben az általunk megfigyelt biztosítók körében átlagosan 0,3%-os volt a növekedés. Ezek a költségek jelentősek, 2023-ban átlagosan a nettó megkeresett díjak 17,1%-át teszik ki, szemben a 2022-es 19,4%-kal és a 2021-es 19,3%-kal. Az általános biztosítási ágazatot éri a legnagyobb megterhelés.

McKensey szerint a nominális kamatlábak a belátható jövőben is magasak maradnak, mivel a központi bankok igyekeznek az inflációt kordában tartani. Ez éles ellentétben áll az elmúlt két évtizedben látottakkal, amelyek nagyrészt mennyiségi lazításból és rendkívül alacsony nominális kamatlábakból álltak.

Rövid távon az életbiztosítók kihasználhatják ezeket a hátszeleket a növekedési lehetőségek passzív megragadására, különösen mivel a befektetési oldalon az eszközváltások gyorsabban történnek, mint a kötelezettségek oldalán a kiigazítások, ami magasabb spreadet eredményez.

Az életbiztosítóknak számos kihívással kellett szembenézniük a növekedés és a hozam biztosítása terén. Az elmúlt két évtizedben a gazdaságok gyorsabban nőttek, mint a biztosítási díjak, ami azt jelzi, hogy a biztosítók nem növekedtek ugyanolyan ütemben, mint azok a gazdaságok, amelyekben működnek.

Az Egyesült Államokban és Európában a nominális GDP az elmúlt 20 évben 4%-os CAGR-rel nőtt, a díjnövekedés azonban 2%-os CAGR-rel nőtt. Ázsiában (Japán kivételével) a gazdaságok 10 százalékos CAGR-rel nőttek, míg a biztosítási díjak csak 3 százalékkal emelkedtek.

A 40 európai élet- és általános életbiztosítóból álló mintában a megszerzési költségek és a nettó megkeresett díjak közötti átlagos arány 2023-ban 14,7% volt, ami némileg alacsonyabb a 2021-es 14,8%-hoz képest.

Ezek az arányok valószínűleg nem közvetlenül összehasonlíthatóak a költségelosztás eltérő megközelítései és az eltérő üzleti mixek miatt, de jelzik, hogy ez valószínűleg minden biztosító számára fókuszálandó terület.