
Franciaországban már 2000 óta számos ágazatban 35 órás a munkahét, Németországban pedig az idén vívtak kemény csatákat a szakszervezetek a munkáltatókkal, több hétig sztrájkoltak is, végül februárra kiharcolták, hogy az eddigi 35 óra helyett már egyes régiókban a munkavállaló kérésére ennél kevesebb órában is lehessen dolgozni. A kiesõ idõre jutó fizetés egy részét a vállalat kompenzálja is.
Ács László szerint Magyarországon külön kell választani a családbarát támogatások szempontjából a fehérgalléros (szellemi) munkavállalókat a kékgalléros (fizikai) dolgozóktól. Elõbbieknél már általános a rugalmas munkaidõ, a home office (otthoni munkavégzés), és egyre gyakoribb a négynapos munkahét is. Ez a munkarend a munkaadóknak is érdekük, mert a munkaerõhiány miatt egyre nehezebben jutnak magasan képzett alkalmazotthoz, azaz a már meglévõ, értékes munkaerõt meg kell tartani. Ezért dolgozhatnak részmunkaidõben a kisgyermekes anyák a multiknál is.
A rugalmas vagy családbarát intézkedéseket már jóval nehezebb megvalósítani a három mûszakos munkarendben dolgozó kékgallérosoknál, de például orvosi vizsgálat vagy magánéleti probléma esetén õket is elengedik a munkahelyrõl úgy, hogy nem kell szabadságot kivenniük. Lehet nekik kedvezni családi napi programokkal, cafeteriajuttatásokkal, illetve a gyermekeiknek kínált munkahelyi bölcsõdével, óvodával.