A legnagyobb gond, hogy nem tudjuk, hány turista van az országban. A schengeni határok miatt nincs pontos szám az országba érkezõkrõl, így pontos adatokat csak a szálláshelyek bejelentett forgalmáról lehet számot adni. A „látható” turisták száma évi 6 millió fõ – idézi a Világgazdaság Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját.
A hazai szabályozás legalább 3 különbözõ kategóriába sorolja a szálláshelyeket. Pontos ismeretek csak a kereskedelmi szálláshelyekrõl (szálloda, panzió) van. Itt nagyjából 3000 szálláshelyrõl beszélünk, 100 ezer szobával. A nem kereskedelmi szálláshelyek számát 3300 körülire becsülik, itt is 100 ezer szoba lehet a piacon. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek besorolás alapján további 30-36 ezer szálláshellyel számolnak, ahol további 50-60 ezer szoba fogadhat vendégeket.
Ugyancsak nehéz felmérni, hogy mennyit költenek a turisták. A turizmus GDP-hez mért arányával kapcsolatban komoly kérdés a ráfordítások és a bevételek valós bemutatása, ráadásul ezt követõen statisztikai tapasztalatok alapján komoly átsúlyozás zajlik.
A pontosabb adatok kinyerése érdekében gondolta át a Magyar Turizmus a lehetséges megoldásokat és fogalmazta meg a szobatükör javaslatát. Megfogalmazásuk szerint a bármilyen célból ágyon alvó vendégrõl adatot kellene szolgáltatni minden típusú szállásadónak. Guller Zoltán tájékoztatása szerint ma nagyjából 23 szállodai szoftver mûködik hazánk szálláshelyein. Nem egyedülálló kezdeményezésrõl van szó, Horvátországban hasonló rendszer már mûködik.
Az ügynökség azt tervezi, hogy megkeresi a szoftverfejlesztõket, és interfészt kér az adatokhoz.
Idõvel az engedély feltétele lesz, hogy csak interfésszel rendelkezõ szoftverrel lehet mûködnie a szállásadóknak. Guller Zoltán szerint nem lehet cél, hogy egy kis panzió vásároljon egy drága szoftvert, ezért egy állami – mobilapplikációként futó – szoftver alkalmazásában is gondolkodnak, ahol az elõírt adatokat meg lehet adni. Az engedély kiadásának itt is feltétele lenne a szobatükör használata.
A bekért adatok körérõl még zajlik a vita. A foglaltság biztos, hogy köztük lesz, ám emellett iránymutató lehet a nemzetiség, a nem és a kor. Mivel a bekért adatok nem lehetnek "személyes" adatok, azok kumuláltak lesznek – hangsúlyozta Guller Zoltán. Az adott idõszaki foglaltsági adatai alapján a kampányok hatékonysága is jobban lenne mérhetõ, és elõrejelzések is sokkal pontosabbak lennének - tette hozzá.
A vezérigazgató szerint a szoftver az adatszolgáltatás mellett vissza is adna adatokat a szálláshely-üzemeltetõknek, amelyek így pontosabb információkat tudnának kapni a szálláshely piaci helyzetérõl.
Guller Zoltán szerint a megoldás másik elõnye az lenne, hogy egyszerûsödne a szálláshelyek adminisztrációja – lehetõséget kell teremteni, hogy a programon/applikáción keresztül lehessen jelenteni az önkormányzatok, az Artisjus, a KSH és akár a NAV felé. (A KSH adatszolgáltatás mindenképp megmarad, hiszen uniós elõírás szerint kell a régi rendben is adatokat szolgáltatni.)
Természetesen a piactisztításra is kiváló lehet maga az eszköz, hiszen a valós idejû adatok nagyban segítik az ellenõrzések hatékonyságát – tette hozzá Guller Zoltán. A szakember szerint a bekötés a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési program támogatási feltétele lesz. Egyelõre a tervezés idõszakában tartanak, a tervek szerint jövõre néhány szállodával a tesztidõszak indulhat el. Optimális az lehet, ha a szobatükör program 2-3 év múlva el tud indulni – mondta az MTÜ vezérigazgatója.