Az átlagos munkajövedelem, amely például cafetériát is tartalmaz, bruttó 312,1 ezer forint volt tavaly Magyarországon. A villamosenergia-iparban átlagosan mintegy havi 30 ezer forint volt az egyéb munkajövedelem értéke 2017-ben, az egészségügyben alig több, mint ötezer forintot fizettek. Míg tavaly a cégek külön választás nélkül leginkább Erzsébet-utalványt adtak, az idén az elsõ hely a mobiltelefon-használaté lett.

Az egyéb munkajövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a keresetek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly, azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy fõre jutó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a kereseteknél. A villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki.

A statisztika a nagy átlaggal számol, így minden szférában jelentõs eltérés lehet, ám az elmúlt évek adatai azt mutatják, a nõk esetében nagyobb a valószínûsége annak, hogy azonos munkáért kisebb fizetést vihetnek haza. A nõi-férfi keresetek közötti résrõl a KSH 2006 óta vezet adatokat, Budapesten azóta a különbség (két évet leszámítva) vagy stagnál, vagy nõ. A 2006-os évben 15%, majd 2007-tõl 2009-ig 16%, a következõ években 17 és 18%, majd 20, 19, 19 és 2015-ben ismét 20%-os volt, ami nem változott 2016-ban sem.

A 2006-os évben régiók szerint a rés a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb, itt 22%-os különbséggel kellett számolni, a legkisebb eltérés ebben az évben a Dél-Alföldön volt, de a nõk átlagosan még itt is 10%-kal kevesebbet vihettek haza.

A cégek tavaly nyújtott fix juttatásai (tehát külön választás nélküli) között feltûnõ változás állt be: így többek között az Erzsébet utalvány a tavalyi 1. helyrõl a 18. helyre, a mobiltelefonhasználat a tavalyi 2. helyrõl az 1. helyre, és a SZÉP Kártya a tavalyi 3. helyrõl a 10. helyre került - derült ki egy felmérésbõl. Leggyakoribb cafetéria elem továbbra is a SZÉP Kártya (mind három alszámlája). A kedvezményes adózású készpénz a tavalyi 7. helyrõl a 4. helyre került. A sporteseményre szóló belépõ a tavalyi 12. helyrõl a 9. helyre került.

Szembetûnõ az önkéntes pénztárak térvesztése, ugyanakkor a népszerû elemek közé tartozik az ajándék-utalvány és az egészségbiztosítás is.

A január végére feldolgozott kutatásban a válaszadó munkáltatók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 2018-ban szerepelteti a diákhitel-törlesztés támogatását a juttatási rendszerében, míg 10 százalék a jövõben tervezi ennek bevezetését.

Bár a munkavállalók szeretnék kihasználni a cafetéria rendszer újdonságait (különösen az adómentes elemeket), sokan arra panaszkodtak, hogy foglalkoztatójuk ezt nem teszi lehetõvé. A kutatás szerint a legtöbb 10 fõ alatt mûködõ szervezet – a válaszok szerint – maximum 7 cafetéria elemet biztosít. A 101–250 fõ közöttieknél ez maximum 10 lehetõség, míg a 250 és 1000 fõ között foglalkoztató szervezetek több mint 13 elemet ajánlanak munkavállalóiknak.

Az alacsonyabb pozíciókban dolgozók, illetve a fizikai munkások részesülnek a legkevesebb juttatásban - közölte a Workania állásportál által mûködtetett fizetesek.hu bérfelmérõ portál. A tavalyi évet feldolgozó felmérés szerint a segédmunkások 40 százaléka, a szakmunkások, továbbá a szolgáltatási szférában dolgozók 37 százaléka nem kap semmilyen juttatást. A segédmunkások esetében a legnépszerûbb az Erzsébet utalvány, ezt 20 százalékuk kapja, SZÉP kártyát 17%, helyi utazási bérletet pedig 10%. Az összes többi juttatás mértéke nem haladja meg az 5 százalékot sem.