A KSH friss adatai szerint tavaly 642 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt engedélyeztek a hitelintézetek, ami 35%-os növekedésnek felel meg 2016-hoz képest. A folyósítások értéke 33%-kal 605 milliárd forintra nõtt.

Az átlagos hitelösszeg 8%-kal, 5,8 millió forintra, a darabszám pedig 23%-kal 105 ezer darabra emelkedett. A kettõ együtt adott ki +33%-ot. Elsõsorban tehát az hajtotta a lakáshitelek piacát, hogy többen vettünk fel lakáshiteleket, másodsorban viszont az is, hogy nagyobb összeget igényeltünk.

Messze nem minden lakáshitel megy lakásvásárlási célra, a 105 ezerbõl új lakást kevesebb mint 6 ezer, használt lakást pedig kevesebb mint 66 ezer darab lakáshitelbõl vásároltunk. Összegszerûen a lakáshitelek nagyobb aránya, 73%-a fordítódott azonban használt lakás vásárlására, ami közel van az egy évvel korábbi csúcshoz.

A rendelkezésre álló adatokból megbecsültük, hogy mekkora a részben lakáshitelbõl vásárolt lakások aránya Magyarországon, és a tavalyi évre 48% jött ki, vagyis a lakásvásárlások számának a felét sem éri el a lakáshitelfelvételek darabszáma. Mégsem olyan alacsony szám ez: csak 2008-ban volt ennél magasabb, legalábbis a 2006 elejéig visszatekintõ statisztikánkban.

2016-ban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 20 755, összege 47,4 milliárd forint volt, ehhez képest 2017 végére számuk kétötöddel (29 104-re), összegük 48%-kal (70,1 milliárd forintra) nõtt. 

A támogatásokat elsõsorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 58, illetve 40%-ában). A folyósított összegek megoszlását tekintve az arány eltolódik a nagyobb értékû újlakás-támogatások felé: a teljes összeg 35%-át fordították használt, 65%-át pedig új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4, új lakás építésekor 3,0, új lakás vásárlásakor pedig 6,2 millió forint volt. A lakásbõvítésre igénybe vett támogatások számának elõfordulása csekély (1,9%), átlagos összegük 1,1 millió forint. A CSOK összegét közel négyötöd részben bankok folyósították, jelzálogbankokon keresztül közel 8, takarékszövetkezeteken át pedig 14% jutott el az igénylõkhöz - összegezte a KSH.

Az alacsony kamatkörnyezetben nincs nagy jelentõsége a kamattámogatásnak. Ahol igazán nagy segítséget jelent, az a CSOK-hoz felvehetõ, fixen 3%-os kamatozású hitel lehetõsége az új lakásba költözõ, legalább 3 gyermekkel rendelkezõ családoknál. Összességében a kamattámogatott hitelek aránya az új lakáshiteleken belül mindössze 15% volt tavaly. Érdekesség, hogy 2003-ban még 85% volt az arányuk.

Minél jobban megy a lakáspiac, általában annál nagyobb kockázatot szokott vállalni a lakosság, ami a futamidõ hosszabbodásán is tetten érhetõ. Tavaly 14,8 év volt a lakáshitelek átlagos futamideje, ezen belül az új lakásokra 17,3, a használt lakásokra pedig 15,4 éves átlagos futamidõvel vettünk fel hitelt.

Az új lakás vásárlására felvett hitelek átlagösszege volt tavaly a legmagasabb, 7,6 millió forint. Nem véletlen: a budapesti és a megyeszékhelyen vásárolt lakások lehetnek itt felülreprezentálva. Minket is meglepett, hogy a házépítési célra felvett hitelek átlagösszeg viszont csak 4,3 millió forint volt.

A KSH adatai szerint 2017 végén 2917 milliárd forintnyi lakáshitellel tartoztunk a hitelintézeteknek. A legnagyobb átlagösszeggel (6,1 milliárd) a kereskedelmi bankoknak, a legkisebbel (2,9 milliárd) pedig a lakás-takarékpénztáraknak. Az átlagos lakáshiteltartozás 4,5 millió forintra rúgott.