![](https://mabisz.hu/szemle/wp-content/uploads/szemle/img-7750.jpg)
Emelkedtek tavaly a mindennapos kiadások a 19-29 éves korosztályban. Élelmiszerekre a fiatalok 41 százaléka költött többet, ruházati termékekbõl 31 százalékuk vásárolt nagyobb értékben, mûszaki cikkekre pedig 27 százaléknak ment el több pénze 2017-ben, mint egy évvel korábban.
A 19-29 éves korosztályba tartozó diákok nagy részénél azonban a szórakozás volt az egyik legjelentõsebb tétel: 35 százalékuknál nõtt ez erre fordított összeg. A fiatalok számottevõ része nemcsak az elmúlt évben költött többet, hanem a következõ idõszakban is nagyobb kiadással számol. 40 százalékuk úgy véli, hogy idén ruhákra költ majd többet.
A toplistán a második helyre került az utazás: 39 százalékuk az idei nyaralási büdzsé emelkedésérõl beszélt, míg 37 százalékuk az élelmiszer-kiadások további bõvülésével kalkulál.
A válaszadók több mint harmada – 34 százaléka – a lakhatási költségek emelkedését várja. Mûszaki cikkekre leginkább a férfiak szánnak többet 2018-ban: 37 százalékuk tervez nagyobb értékben vásárolni mûszaki cikket, míg a nõknél ez az arány mindössze 20 százalékos.
A rendszeres fizetéssel rendelkezõ fiatalok fele érzékelte egyébként 2017-ben a saját nettó fizetése emelkedését. A nettó fizetés változását 43 százalékuk csak kisebb mértékûnek tartotta, 7 százalékuk azonban nagyobb növekedést észlelt.
A kiadások mellett a felmérés a fiatalok megtakarítási hajlandóságát is feltérképezte. Az eredmények szerint a válaszadók 30 százaléka 2017-ben többet tudott megtakarítani, mint egy évvel korábban, amiben a fizetések emelkedésének is szerepe lehet. Igaz, 19 százalékuk kevesebbet tudott csak félretenni, ráadásul az érintettek közel negyede (23 százaléka) egyáltalán nem tudott spórolni.
Az aktív keresõk – azaz a dolgozó fiatalok – jobban állnak: 38 százalékuk tudta növelni megtakarításait tavaly. A fiatalok jelentõs része tudatosan készül a jövõre: ezt jelzi, hogy 50 százalékuk szeretne idén többet félretenni. Mindössze 6 százalékuk gondolja úgy, hogy kevesebbet tud majd megspórolni. Viszont egyre kevesebben vannak, akik nem terveznek megtakarítani: arányuk 11 százalékra, azaz a felére zuhant a korábbi szintrõl.