A teljes éves inflációs várakozás megegyezik a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésében felvázolt elõrejelzéssel, az Európai Bizottság által várt 2,3 százalékos ütem viszont alacsonyabb a konszenzusnál.
A lap által megkérdezett elemzõk többsége 2019 elsõ és harmadik negyedéve közé teszi a jegybank 3 százalékos inflációs céljának fenntartható elérését.
Másként gondolta azonban ezt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje, aki szerint két éven belül nem várható a cél elérése. Regõs Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatási csapatának vezetõje pedig úgy véli, hogy 2018 végén, 2019 elsõ felében érheti el az árindex növekedési üteme a 3 százalékot. Jobbágy Sándor, a CIB makrogazdasági elemzõje ennél késõbbre, 2019 és 2020 fordulójára teszi a cél várható elérését.
Elsõsorban a világpiaci olajárak befolyásolhatják az inflációt idén – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, amit egyébként a megkérdezett elemzõk többsége említett. Suppan Gergely, a Takarékbank vezetõ makrogazdasági elemzõje ezt azzal egészítette ki, hogy a nyersanyagárak is meghatározók lehetnek az árindex alakulásában. Nyeste Orsolya, az Erste Bank munkatársa az olajárnál az euró-dollár árfolyam várható mozgását is kockázatként említette, ami a hazai inflációra is hatással lehet.
Az idén csak visszafogottan lesz érzékelhetõ az erõteljes bérnövekedés hatása, ami részben azzal magyarázható, hogy a többletkereslet jelentõs része az ingatlanpiacon jelenik meg – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Jobbágy Sándor. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzõje pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekvõ bérköltségeket részben kompenzálja az egyéb terhek csökkenése, ám ha a belsõ fogyasztás jelentõsen bõvül, akkor az infláció is magasabb lehet a várakozásoknál. Kuti Ákos, az MKB Bank vezetõ elemzõje az év eleji áfacsökkentések inflációlehúzó hatására mutatott rá, egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a feszesedõ munkaerõpiac miatt az év második felében az árindex gyorsulására kell felkészülni.