A Swiss Re legfrissebb jelentése szerint a japán életbiztosítási szektor újraéled, ahogy az ország gazdasága túllép az "elveszett évtizedeken." Az emelkedő kamatlábak kedvezően hatnak a japán biztosítókra, akik a jobb befektetési lehetőségek révén növekedést várnak az életbiztosítási és életjáradéki termékek terén. A japán jegybank legutóbbi, 17 év utáni kamatemelése szimbolikus jelentőséggel bírt. A japán életbiztosítók külföldi értékpapírokba való diverzifikálása és a jen leértékelődéséből származó nyereség is hozzájárult a pozitív tendenciákhoz.

Ezzel szemben a kínai életbiztosítók jelenleg komoly kihívásokkal néznek szembe, ugyanis befektetési hozamaik 2020 óta több mint 300 bázisponttal csökkentek. Az első negyedévi hozamok 2024-ben mindössze 2,16%-ra estek vissza, és a kínai biztosítóknak kevés lehetőségük van külföldi befektetésekre, ami tovább növeli a nyomást. John Zhu, az ázsiai és csendes-óceáni térség vezető közgazdásza, valamint Yaxin Chen, a Swiss Re Intézet közgazdásza megjegyezte: a kínai életbiztosítási szektor nettó nyeresége 2023-ban közel 20%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest az alacsonyabb befektetési hozamok miatt.

A kínai biztosítóknak ezért a védelmi termékekre, például hagyományos életbiztosításokra és orvosi vagy hosszú távú ápolási biztosításokra kellene összpontosítaniuk, hogy jobban megfeleljenek az öregedő népesség igényeinek. Zhu szerint Kína számára tanulságos lenne a japán biztosítók stratégiája, akik a védelmi típusú biztosítások felé tolták el termékösszetételüket.

Japánban a jobb élettartam és az alacsonyabb halálozási arányok is segítettek ellensúlyozni a negatív kamatfelár problémákat, mivel a vártnál alacsonyabb halálozási arányok csökkentették a kifizetéseket. A magas hozamú szerződések lejárata, a külföldi eszközök hozamai és a jelentős költségcsökkentés együttesen javították a kamatmarzsokat, így a japán biztosítók 2013-ra ismét pozitív nettó árréssel működhettek.

A jelentés szerint mindkét országban szükség van reformokra a biztosítási szektor fenntartható növekedéséhez. Japánban a vállalatirányítás javítása hozzájárult a Nikkei 225 erős teljesítményéhez, míg Kínában a pénzügyi reformok folytatása révén lehetne javítani a termelékenységet és a tőkeallokációt.