A távol élõ családtagokkal való olcsó és közvetlen kapcsolattartás lehetõsége fontos ösztönzõ, de az internetezésre alkalmas készülékek is könnyebben kezelhetõek.
A korábbiakhoz hasonlóan a legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy az internetezés az idõsek esetében elsõsorban anyagi, másodsorban kulturális kérdés. Azok a hatvan éven felüliek használják leginkább a világhálót, akik jól felszerelt háztartásban élnek, és a mobiltelefonáláshoz okostelefont kezdtek el használni a közelmúltban.
A vizsgálat szerint az idõsek körében leginkább a pénz határozza meg azt, hogy belépnek-e a digitális világba, vagy sem. Természetesen nagyobb eséllyel kezdenek el internetezni az olyan idõsek, akik iskolázottabbak, ám a legerõsebb hatása a család egy fõre jutó havi jövedelmének van.
Az idõsek internethasználati szokásaira nemcsak a saját életük, de családtagjaik, illetve a közvetlen környezetük is nagy hatással van: a távol élõ családtagokkal való kapcsolattartás – lehetõleg minél olcsóbb és közvetlenebb – igénye nagyon fontos tényezõ. Már az évtized elejétõl például a Skype használata az idõsek körében egyáltalán nem maradt el a fiatalabbaktól, sokak számára kiváló eszköznek bizonyult arra, hogy a gyermekekkel tartsák a kapcsolatot.
Emellett az idõsek számára könnyebben megtanulható és kezelhetõ táblagépek és okostelefonok is elterjedtek már annyira, hogy sok idõs kényszer vagy buzdítás hatására elkezdett internetezni. Ez a hatás tetten érhetõ az idõsek internetes tevékenységein, valamint az okostelefon-használatán keresztül is.
Leginkább böngészéssel töltik az idõt a hatvan év felettiek a világhálón. Nem maradnak el jelentõsen a közösségi felületeken sem: kétharmaduk Facebook-felhasználó, minden második idõs használ valamilyen csetprogramot, és tízbõl négyen már a Youtube-ot is felfedezték maguknak.
A távolabbi ismerõsökkel való kapcsolattartás tûnik azonban az idõsek számára a legkomolyabb motivációnak: az elmúlt egy évben a szöveges és beszélgetõs csetelés volt az az online tevékenység, melynek aránya jelentõsen megugrott (42-rõl 52 százalékra), és az adatokból az is látható, hogy az új belépõk nagyobb arányban csetelnek, mint a régebben internetezõk.
Az új felmérés eredménye azért is nagyon fontos és pozitív társadalmi mutató, mert a világháló használata éppen a hatvan év feletti generáció mindennapjait könnyítheti meg leginkább, sokkal nagyobb segítséget nyújtva nekik, mint a fiatalabbaknak. Áthidalhat számukra nehezebben leküzdhetõ fizikai távolságot, kiválthatja a cipekedést, és sok esetben a hosszú várakozást is megspórolhatják ügyintézéskor.
2018.05.09
A hatvan éven túliak fele hónapokon belül netezni fog, ha folytatódik a mostani trend – derül ki egyebek mellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) távközlési szolgáltatások használatát a lakosság körében vizsgáló felmérésébõl. 2016-ról 2017-re hirtelen 33-ról 44 százalékra nõtt azon idõsek aránya, akiknél valamilyen formában a mindennapok részévé vált az internethasználat.