A támogatott mezõgazdasági biztosítások díjbevétele idén 10 milliárd forint körül várható, ami megegyezik a tavalyi mértékkel – ad elõrejelzést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Tekintettel arra, hogy a támogatási keret idén is 4 milliárd forint, a gazdálkodók a biztosítási módozattól függõen 2018-ban is 30, illetve 40 százalék körüli mértékû visszatérítésre számíthatnak - írja közleményében az FBAMSZ.
Az idei díjtámogatásban azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig külön feltüntetik az egységes támogatási kérelemben, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (a nyilatkozat utólagos pótlására már nem lesz lehetõségük). Azok járnak a legjobban, akik ezt a lépést már május 15-ig megteszik, azt követõen ugyanis a kifizetõ ügynökség – a Magyar Államkincstár – munkanaponként 1 százalékos késedelmi szankciót alkalmaz.
„Az elõzõ hat évben dinamikus növekedést mutatott a támogatott mezõgazdasági biztosítások díjállománya: 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, tavaly pedig már elérte a 10 milliárd forintot – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértõje. – Mivel idén mind a biztosítási kockázatok fedezeti köre, mind a rendelkezésre álló támogatás mértéke, mind pedig az igénybe vevõk köre lányegében azonos marad, lényeges további elmozdulás a tavalyi szintrõl már nem várható.”
Ennek megfelelõen a visszatérítés is a tavalyi felosztáshoz hasonló mértékû lehet. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszõlõre és almára kötött csomagbiztosítások esetében a díj több mint 40 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégesõ- fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások esetében, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 30 százalék körüli mértékû lehet a visszatérítés.
Az úgynevezett kétpilléres mezõgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létezõ kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának 30-65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönzõ elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben résztvevõk válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítõ juttatás összegére, amennyiben a mûvelésükben lévõ termõterület legalább felére megkötik az üzleti biztosítást.
Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként mûködõ Agrár Biztosító) mezõgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérõ fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítõ, a biztosítóktól független alkuszok.
A Jégkármérséklõ Rendszer (JÉGER) élesítését követõen is szükség lesz a jégkárok biztosítására
Noha május 1-jével országos szinten is elkezdte mûködését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros jégesõ-elhárító rendszer, nagy hiba lenne a jövõben kihagyni a növénybiztosítási csomagokból a jégkárra vonatkozó fedezetet. Bár a szakszerûen üzemeltetett rendszer kétségtelenül jelentõs károktól óvja majd meg a gazdálkodókat országszerte, az eddigi tapasztalatok szerint teljes védelmet nem nyújt. A tavaly jégkárra kifizetett 8,6 milliárd forintnyi kártérítésbõl 2,7 milliárd forintot Baranya, Somogy és Tolna megyékben fizették ki – abban a három megyében, ahol a rendszer kísérleti üzemeltetése immár évek óta zajlik.