Francois Villeroy de Galhau, a francia központi bank elnöke hétfõn Párizsban, Sabine Lautenschläger és Peter Praet, az EKB kormányzótanácsának két tagja pedig Koppenhágában, illetve Londonban beszélt egybehangzóan arról, hogy a pénzromlás ütemének közelmúltbeli lassulása valószínûleg átmeneti jelenség, amivel érzékeltették: az euróövezet jegybankja tovább halad a monetáris gazdaságösztönzõ intézkedések leépítésének útján.

Villeroy úgy fogalmazott, hogy az EKB hamarosan világossá teheti, mikor hajtja végre elsõ kamatemelését 2011 óta. Reményei szerint az eszközvásárlási program lezárása után „pár negyedévvel”.

A piacok arra számítanak, hogy a jelenleg havi 30 milliárd eurós keretösszegû eszközvásárlási programot december végén lezárja az EKB, majd a jövõ év közepén emel kamatot. Az idei elsõ negyedév vártnál gyengébb makroadatai miatt azonban egyes elemzõk már azt latolgatták, hogy tovább húzódik a monetáris szigorítás elindítása.

A kormányzótanács az áprilisi ülése után kiadott nyilatkozatban megismételte: arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai tartósan, a nettó eszközvásárlások horizontjánál jóval tovább maradnak a mostani szinteken. Jelenleg az irányadó refinanszírozási mûveletek kamatlába 0 százalék, az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állásé 0,25 százalék, illetve mínusz 0,40 százalék.

Ami az elsõ kamatemelést illeti, további iránymutatást adhatunk az idõzítésrõl, a "jóval tovább" kifejezés legfeljebb pár negyedévet és nem éveket takar – fogalmazott a francia jegybankár.

Sabine Lautenschläger kijelentette, hogy nyugodt, mivel az euróövezeti gazdaság teljesítménye még mindig összhangban áll az EKB várakozásaival. Hozzátette, hogy további adatokra van szükség annak kiértékeléséhez, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalt lassulás valóban átmeneti-e.

Peter Praet elmondta, hogy a gyenge áprilisi infláció dacára az EKB 1,5 százalék körüli inflációt vár a következõ hónapokban. Áprilisban a fogyasztói árak 1,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a márciusi 1,3 százalékos növekedés után, a maginfláció pedig 0,7 százalékra csökkent a márciusi 1 százalékról.

Az EKB célja az, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, de ahhoz közeli értéken legyen. Ezt a célt hosszú évek óta nem éri el.