Az adósok egy ideje már hozzászokhattak, hogy havi terhük egyre csökken. Úgy tûnik azonban, hogy ennek a jó világnak vége. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan továbbra is hitet tett az alacsony kamatok mellett, de a pénzpiaci folyamatok már emelkedést mutatnak. A hiteleseket pedig valójában ez, és nem a jegybanki alapkamat érinti - írja az azenpenzem.hu.
Jókorát változott az utóbbi idõben a pénzpiaci klíma, különösen a gyorsan átárazódó hitelekre irányadó kamat emelkedett meg. Emlékezetes, hogy a devizahiteleket háromhavi periódusos kölcsönökre váltották át. Ezek az adósok pedig eddig kifejezetten elégedetten észlelték, hogy havi törlesztõjük egyre csökkent. A jelenlegi folyamatok alapján azonban nekik is hozzá kell szokniuk az ellenkezõ irányú változásra.
Tény, hogy a bankközi kamatok még így is sokkal alacsonyabbak a jegybanki alapkamatnál (az jelenleg 0,9 százalék). Mint azonban tapasztaljuk, a hitelesek nem igazán értik (sõt tulajdonképpen nem is érdekli õket), pontosan milyen folyamatokról, összefüggésekrõl és szintekrõl van szó. Számukra egyetlen dolog fontos: saját törlesztõjük nõ vagy csökken. Most pedig nagyon úgy néz ki, hogy az esés mindenképpen emelkedésbe vált át.
Ugyanez a helyzet a hosszabb távra fixált kamatok esetében is. Az idén februárban modelleztük, hogy Átlag Mária, vagyis egy átlagadós milyen feltételekkel kapna fogyasztóbarát lakáshitelt. Akkor a tíz évre fixált kamatozású kölcsön teljes díja (THM) átlagosan szinte pontosan 5 százalékra jött ki. Most ugyanazokkal a feltételekkel kalkulálva az átlagos THM már 5,75 százalékra rúg.
Nem arról van szó, hogy a bankok drágítottak volna (mint ahogy többen feltételezik). Az emelkedés az állampapírpiaci hozamok esetében is tetten érhetõ. Az idén év elején a 10 éves állampapírt az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) adatai szerint a befektetõk 1,9 százalékos hozammal is megvették, jelenleg azonban már 3, sõt afeletti hozam is elõfordult. Az 5 éves papír esetében a 0,98 százalékos hozam ment fel mintegy 1,8 százalékra.
Ezek az értékek még mindig nagyon alacsonyak, nem igazán meglepõ tehát az emelkedés. Az MNB már egy évvel ezelõtt figyelmeztetett arra, hogy a 15-20 évre felvett lakáshitelek futamideje alatt számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ez ráadásul már nem is az elsõ ilyen jelzésük volt.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzõje szerint a kamatdöntõ ülését követõen az MNB igen erõsen fejezte ki elkötelezettségét a laza monetáris politika fenntartására. Amennyiben azonban – tette hozzá – a nemzetközi környezet változékonysága fennmarad, s a kockázati prémiumok tartósan magasabb szinten stabilizálódnak, a forint árfolyama jóval volatilisabbá válhat, szélesebb kereskedési sávba kerülhet. (Megjegyezzük, nemzeti devizánk árfolyama és a pénzpiaci hozamszint hosszabb távon egyértelmûen összefügg). Nyeste arról is beszélt, hogy jelentõsebben gyengülõ, bizonytalanabbá váló forintárfolyam mellett kockázat az infláció korábban vártnál gyorsabb emelkedése is.
Az Equilor a jegybanki döntés után kiadott elemzésében azt írta, hogy bizakodásra adhat okot, hogy a külföldiek által birtokolt állampapír-állományban nem látható csökkenõ trend. Õk a forintpiaci nyugodtabb árfolyammozgások végét hangsúlyozták.
A K&H vezetõ elemzõje, Németh Dávid a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a nemzetközi piacokon átmeneti vagy tartós kockázatkerülésrõl van-e szó. Szerinte, bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az erõsödés irányába terelték az árfolyamot. A folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklõdik, miközben az infláció gyorsul, közben pedig a magyar jegybank viszonylag laza monetáris politikát visz. A nemzetközi szinten pedig inkább a szigorítás van napirenden.