A tõzsdekrachok, a kiberbûnözés vagy az államközi konfliktusok jobban veszélyeztetik a gazdasági teljesítõképességet, mint a természeti katasztrófák – derül ki a Loyd’s biztosító friss elemzésébõl. A humán kockázati tényezõk globális GDP-re gyakorolt hatását évi 320 milliárd dollárra becsüli a biztosító kutatása, amely 279 város vizsgálatán alapul. A biztosítóóriás szerint ezek sokkal nagyobb gazdasági fenyegetést jelentenek, mint a hurrikánok, áradások, földrengések vagy vulkánkitörések – számol be a kutatásról a CNBC alapján a vg.hu.
A londoni székhelyû Lloyd’s a Cambridge-i Egyetemmel közösen elkészített Városi kockázat indexe (City Risk Index, CRI) huszonkét emberi és természeti fenyegetés hatását vizsgálta (s adott rájuk összegszerû becslést). A kutatásban szereplõ, 35,4 ezer milliárd dollár összesített GDP-vel rendelkezõ 279 város évente átlagosan 546,5 milliárd dollár kiesését kockáztatja a csaknem két tucat nagyon jelentõs fenyegetés miatt. Ebbõl 320,1 milliárdot tesznek ki az emberi tényezõk, és 226,4 milliárdot a természeti katasztrófák.
A városok gazdasági teljesítményét leginkább a tõzsdekrach veszélyezteti, amely 103,33 milliárd dollár összértékû GDP-veszteséget okozhat évente.
A második legkockázatosabb tényezõ az államközi konfliktus, a belsõ összetûzések 80 milliárdos kieséssel fenyegetik a nagyvárosok összteljesítményét.
Az elõbbiekhez mérten kisebb kockázatot hordoznak a harmadik helyen álló trópusi szélviharok, melyek potenciálisan 62,59 milliárd dolláros kárt okozhatnak.
A biztosítótársaság által összeállított kockázati lista elsõ tíz helyén szerepelnek még a fentiek mellett a járványok, a polgárháborúk, az államcsõd, továbbá az áradások, a földrengések, valamint a nyersanyagárak hirtelen változása is.
A tanulmány egyik kiemelkedõ megállapítása a kiberbûnözés növekedése, amit a hetedik legsúlyosabb kockázatként szerepeltet a Lloyd’s 36,54 milliárd dolláros összeggel. „Nincs kétség afelõl, hogy fokozódik a kiberkockázat – mondta Bruce Carnegie-Brown, a Lloyd’s elnöke. – Minden bizonnyal az egyik leggyorsabban növekvõ globális fenyegetésrõl van szó, és nem hiszem, hogy teljesen megértettük a probléma súlyát.”
A fenyegetések megoszlása erõteljes területi koncentrációt mutat. A jelentés szerint ugyanis tíz város viseli az anyagi kockázatok csaknem negyedét, összesen 126,8 milliárd dollárt – ez több, mint az afrikai, a közel-keleti és a latin-amerikai pénzügyi kockázatok együttvéve.
Tokiónak van a legtöbb veszítenivalója, a japán fõváros gazdasága évente 24,31 milliárd dollárt kockáztat, elsõsorban egy Észak-Koreával való lehetséges államközi konfliktus miatt. A második legfenyegetettebb város New York, ahol egy tõzsdekrach számít a legnagyobb félnivalónak, és majdnem 15 milliárd dollár „éghet el” a metropolisz gazdasága által termelt értékbõl. A harmadik Manila kockázati kitettsége 13,27 milliárd dollár, leginkább a trópusi viharok miatt, de sokat kockáztat még Tajpej, Isztambul, Los Angeles, Sanghaj és London is.