Az elnök elmondta, jó lépésnek tartja az Elektronikus közúti áruforgalom ellenõrzõ rendszer (ekáer) bevezetését, és helyesli azt is, hogy a nyáron indul az online számla-adatszolgáltatás. Kiemelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tervei között szerepel a kisvállalkozói adóbevallások elkészítése is, ami pedig a munkáltatói járulékcsökkentést illeti, a szociális hozzájárulási adó a terveknek megfelelõen jövõre 17,5 százalékra mérséklõdik, és négy év múlva 11,5 százalékon állhat meg.

Az alacsonyabb adókulcsok kevésbé csábítanak az adóelkerülésre és az adóhivatal innovatív beszedési eszközei, valamint a korábbinál ügyfélbarátabb hozzáállása építi a bizalmat. Így a megfeszített erõvel dolgozó, becsületes vállalkozások azt érezhetik, hogy nem kerülnek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Ráadásul a munkaerõpiaci folyamatok, a munkaerõhiány azt idézik elõ, hogy egyre kevesebben hajlandóak feketén dolgozni, ezért nõ a legális foglalkoztatás.

Hangsúlyozta, segíteni kell a kis- és középvállakozásokat a fejlõdésben, és abban, hogy hitelképessé váljanak. Erre eddig két út kínálkozott: az egyik az, hogy megvárjuk, amíg három éven át nyereséget tudnak kimutatni, ekkor folyamodhatnak banki kölcsönért. Ám az általában hárommillió forintos tõkével alakult kft-knek, valamint a bt-knek nincs igazán saját vagyonuk, ezért a hitel felvételekor sokszor a „családi ezüst” lesz a fedezet, nemfizetés esetén pedig erre teheti rá a bank a kezét. Ez szerintem helytelen irány, mert minden létszükségletet szolgáló eszköz fedezetként való megterhelését életveszélyesnek tartom. Gondoljunk csak a devizahitelezésre, ahol sok cégvezetõ magánszemélyként vett fel kölcsönt a vállalkozása céljaira. Ezek a gyenge lábakon álló kis cégek dõltek be elõször a 2008-as válság során, és teljes családok mentek tönkre – fogalmazott az elnök.

A megoldás a nyugat-európai példa lehet, a kezdõ vállalkozásoknak ott sincs vagyonuk, de ha van egy jó ötletük, akkor a bankok vagy más befektetõk megfinanszírozzák azt, akár úgy is, hogy megrendelést adnak az induló cégnek.

Domokos László szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az innováció fõ terepe a kisvállalkozói szféra. A bank ebben úgy tud segíteni, hogy például a jövõbeni árbevétel terhére nyújt forgóeszköz- vagy megelõlegezõ kölcsönt az ígéretes kisvállalkozásnak. Utóbbi tehát az árbevétel bizonyos százalékából fizeti vissza a hitelt, vagyis nem kell a saját vagyonát, egzisztenciáját is kockáztatnia.
Ezt sokkal járhatóbb útnak tartja, mint a mai hazai banki gyakorlatot, ahol a pénzintézet ingatlanfedezetet, vagy netán készfizetõ kezességet követel a vállalkozói kölcsön fejében.

A megyei kamarák is segíthetnének abban, hogy havi néhány ezer forintos bérleti díjért cserébe minden kisvállalkozás jelen lehessen egy internetes értékesítési, kereskedelmi felületen. Ugyanakkor a kamarák, vagy más nonprofit szervezetek az adóhatóság által ellenõrzött könyvelési, illetve adminisztrációs szolgáltatást is nyújthatnának, hiszen a vállalkozók jó része nem tanult számvitelt, nem tud eligazodni ebben a világban. Összességében tehát olyan feltételeket kell teremtenie a kormánynak és a bankszektornak, hogy ne vegyék el az emberek kedvét a vállalkozástól – hangsúlyozta.