Gyorsuló növekedés, az etikus életbiztosításoknál jelentõs költségcsökkentés és nagyobb átlagdíj jellemezte a biztosítási piacot tavaly. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyont a rekordszintû egyéni tagi befizetések és a kiváló hozam növelte. A pénzügyi vállalkozások teljesítménye enyhén javult, az eredményes befektetési szolgáltatói piac átrendezõdik és koncentrálódik. A befektetési alapkezelõk és alapok vagyona történelmi csúcsra ért. Jelentõs kihívás a biztosítási és tõkepiacon a fogyasztók, befektetõk védelmét szolgáló új uniós jogszabályoknak való megfelelés - írja sajtóközleményében az MNB.Tovább gyorsult a biztosítók bõvülése, a tavalyi 1000 milliárd forintot meghaladó díjbevétellel új csúcsot ért el a szektor. A jövedelmezõség tovább erõsödött, elérve a válság elõtti szintet. A biztosítók tõkefeltöltöttsége átlagosan jóval 150 százalék fölötti.
Az évek óta tartósan fennálló alacsony kamatkörnyezet, s a részvénypiacok szárnyalása sem terelte a biztosítókat a kockázatosabb eszközök felé. A unit-linked tartalékokat leszámítva (amelyrõl az ügyfelek döntenek) a biztosítók saját eszközeiket jórészt állampapírokba, s más alacsony kockázatú eszközökbe fektették.
A díjbevétel növekedésének motorja változatlanul a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás volt. Ennek oka a gépjármû-állomány bõvülése, illetve az, hogy az üzletág a korábbi, fenntarthatatlanul alacsony díjakra tavaly is díjemeléssel reagált, ami mára nyereségessé tette az ágazatot.
Szerényebb volt a casco díjnövekedése és terjedése, s a lakossági vagyonbiztosításoknál sem tapasztalható áttörés e téren. Az ingatlanvagyon bõvülése dacára a lakásbiztosítási állomány csak kis mértékben nõtt.
Az MNB etikus életbiztosítási koncepciója nyomán az ügyfelek által vállalt átlagos díjbefizetések emelkedtek, az életbiztosítások költségei csökkentek, és másfél ezer közvetítõ eltûnt a piacról. Mindez a jegybanki várakozásoknak megfelelõen kedvezõen ellensúlyozta az új szerzések darabszámának visszaesését. A biztosítási szektor fõ kockázata – az etikus szabályozás kihívásain túl – a 2018 során életbe lépõ uniós jogszabályoknak (PRIIPs, IDD, GDPR) való megfelelés. Ezek fókuszában a fogyasztói tájékoztatás és adatvédelem állnak.
Az önkéntes pénztárak száma – méretgazdaságossági okokból – csökkent 63-ra, e trend idén folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvõ tagdíjbefizetések, kedvezõ hozamok révén kiugróan bõvült mintegy 1400 milliárd forintra. A tavalyi 100 milliárd forint feletti egyéni pénztári befizetés történelmi csúcsot jelent, s ellentételezte a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaesését. A több mint 1,1 milliós taglétszám csökkenése megállt, ám nagysága, életkor szerinti eloszlása, s a tagi aktivitás még elmarad a várakozásoktól. A nyugdíjpénztárak – amelyeknél a fedezeti tartalék befektetéseinek jórészét továbbra is a magyar állampapírok adják – jelentõs, 3,25 százalékos reálhozamot biztosítottak a tagoknak.
Bár az egészség- és önsegélyezõ pénztári egyéni befizetések is rekordot értek el, ez nem ellensúlyozta a munkáltatói hozzájárulás rendkívüli csökkenését. E szektor mûködési eredménye így negatív lett a korábbi évek nyereségével szemben.
A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások hitelvolumene tovább csökkent, míg a faktoring és a pénzügyi lízing állomány enyhén bõvült. A pénzügyi vállalkozások eredményes mûködését tükrözi, hogy saját tõkéjük gyarapodott, míg a jövedelmezõség az elõzõ évhez képest enyhén javult. E szektor erõsen koncentrált: csak 5 pénzügyi vállalkozás ért el 1 milliárd forint feletti mérleg szerinti profitot, övék a szektor eredményének négyötöde.
A kézizálog-hitelezõk követelésállománya tavaly az 5 évvel korábbi mélypontot közelítette, e társaságok számának apadása, az ügyfélkör elzálogosítható fedezetei csökkenése, s az egyéb lakossági kölcsönök versenye miatt. A zálogtárgyak köre a továbbiakban bõvülhet, ám gyorsabban avuló, s ezért kockázatosabb fedezetekkel.
A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) a tõkepiaci forgalom kissé bõvült, a befektetési vállalkozások teljes forgalmon belüli részaránya újból nõni kezdett. Az ügyfélérték-papírok állománya nõtt, megugrott a tartós befektetési számlák volumene, ám a nyugdíj-elõtakarékossági számlák száma ismét csökkent.
Az azonnali piaci forgalom koncentrációja (a korábbiakkal ellentétben) oldódott tavaly. Az elõzõ években a 4 legnagyobb forgalmú részvény közé felzárkózó ötödik a forgalmi sorrendet is átrendezte. A BUX-index régiós szinten ismét kimagaslóan nõtt. A Budapesti Értéktõzsdén 7 zártkörû tõkeemelés, 2 bevezetés és 2 kivezetés történt.
A befektetési vállalkozások koncentrációja nõtt: a 3 vezetõ piaci szereplõnél van az ügyfél-értékpapírok állományának bõ 80 százaléka, ám a jövedelemkoncentráció mégis csökkent. A kis befektetési vállalkozások piaci részesedése tovább esett, számuk is csökkent, de a talpon maradtak jövedelmezõsége javult.
A befektetési alapoknál az ingatlanalapok száma nõtt, míg az értékpapír-alapok száma mérséklõdött. A szektort nettó tõkebeáramlás jellemezte, kimagaslóan az ingatlanalapoknál. A befektetési alapkezelõk kezelt vagyona gyorsuló mértékben bõvült: a portfóliókezelt állomány, s az alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke is történelmi csúcsot ért el. A növekedés jórészét a nyugdíjpénztári szektor adta, ám – az elõzõ idõszakkal szemben – a biztosítói és egyéb kezelt portfóliók vagyona is bõvült. Az alapok vagyonnövekedése jelentõs részben az elért befektetési hozammal magyarázható.
A magántõkealapok száma duplájára nõtt, a forrásaik dinamikusan bõvültek. A kockázati tõkealapok jegyzett tõkéje is nagy arányú növekedést produkált, 5 új alap indult, de a kihelyezési ütem lassult. A tõkepiaci szereplõk fõ kihívása a 2018. évtõl hatályos, a befektetõk védelmét szolgáló uniós szabályrendszernek, a MiFID II irányelvnek és MiFIR rendeletnek való megfelelés és a szabályok átültetése az üzleti folyamatokba. E szabályrendszer bõvíti az MNB felügyeleti eszköztárát is.