Hiába korlátozta a kormány 2%-ban a hitelközvetítõk jutalékát két évvel ezelõtt, továbbra is megéri a hitelközvetítõi szakmában dolgozni: a jelzáloghitelek közel felét rajtuk keresztül veszik fel a magyarok az MNB friss jelentése szerint. A hitelek mellett a lakás-takarékpénztári termékek és a nem-életbiztosítások is jól futnak. Az életbiztosítások viszont drámai visszaesésen mentek keresztül, és csak tavaly 20%-kal csökkent egyes közvetítõk jutalékbevétele az etikus koncepció hatására. Ma harmadával kevesebben (28 ezren) dolgoznak a biztosításközvetítõi szakmában, mint tíz évvel ezelõtt - írja a Portfolio.
Egyre több és alaposabb adatszolgáltatásra kötelezi az MNB a hitel- és biztosításközvetítõket is, ennek köszönhetõen pedig egyre pontosabb képet szerzünk róluk. A felügyelet kiadványából több érdekesség is kiderült a közvetítõi piacról. Többek között az, hogy 2017 végén 9926 pénzpiaci közvetítõ (fõleg hitelközvetítõ) és 15 431 közvetítõintézményen keresztül dolgozó biztosításközvetítõ dolgozott Magyarországon. A biztosításközvetéssel foglalkozók teljes létszáma 28 018 volt.
Ami a hitelközvetítõket illeti, összegszerûen a jelzáloghitelek és a vállalati hitelek, darabszámban pedig az áruhitelek teszi ki az üzletük nagy részét. Nyilvánvalóan azok az igazán erõs cégek a piacon, amelyek gazdag ingatlanközvetítõi múlttal is rendelkeznek. A nem hitelközvetítõként mûködõk jó része pedig lakás-takarékpénztári terméket értékesít. Piaci információink szerint egyre nagyobb a személyi kölcsönök esetében is a hitelközvetítõk szerepe az értékesítésben, miután a bankok egy része (pl. CIB, Raiffeisen, UniCredit) jelentõsen visszavágta fiókhálózatát az elmúlt években.
A hitelintézeti törvény 2016. márciusi módosítása óta a hitel tõkeösszegének 2%-át kaphatják meg jutalékként a hitelközvetítõk, korábban ez 3-4,5% is volt a piacon. A jutalék legfeljebb 80%-át kaphatják meg a szerzõdés megkötésekor, a többi fenntartási jutalék, amihez futamidõtõl függõen, legkorábban 2 évvel késõbb juthatnak hozzá. A jegybank 11 közvetítõnél végrehajtott témavizsgálata nemrég arra jutott, hogy a hitelközvetítõk alapvetõen betartják a szabályokat. A jutalékkorlát ellenére meglepõen nagy a hitelközvetítõk jelentõsége a hitelezésben: a jelzáloghitelek 47%-át (darabszám), illetve 45% (szerzõdéses összeg) az õ segítségükkel vették fel tavaly a háztartások.
A biztosításközvetítõi piacon viszont a nyers számok alapján sem minden ilyen fényes. A legfeltûnõbb változás 2008-hoz képest az, hogy 9 év alatt 42 ezerrõl 28 ezerre, vagyis közel harmadával csökkent a biztosításközvetítõi szakmában dolgozó természetes személyek száma. A legnagyobb visszaesés a többes ügynökök körében következett be, számuk még 2017-ben is közel 1300-zal csökkent. Ennek közvetlen oka az MNB említett jelentése szerint az lehetett, hogy az etikus koncepció esetenként akár 20%-os jutalékcsökkenést is okozott náluk. Ugyanakkor az etikus koncepció nem okozott egyelõre akkora bevétel-visszaesést, mint amekkorát korábban sokan vártak a piacon.
A közvetített biztosítási díjak összegérõl eggyel régebbi adatok állnak rendelkezésre. Ezek arról árulkodnak, hogy az életbiztosítások közvetítõi értékesítése jelentõsen visszaesett 2007-2008 óta, és 2016-ban már a nem-életbiztosítások adták a közvetítõi értékesítés több mint kétharmadát. 2012 óta ennek fõ katalizátora a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díjak (kgfb) emelkedése. Az életbiztosítási értékesítésben egyébként egyelõre jóval magasabb a koncentráció, de csökken: az 5 legnagyobb szereplõ piaci aránya 60% fölött jár (a válság elõtt ez közel 90% volt), a nem-élet területen ez csak mintegy 30%.
Az élet üzletágban a függõ ügynökök és a banki, postai csatornák, a nem-élet üzletágban pedig az alkuszok és a függõ ügynökök uralják a terepet. A többes ügynökök aránya ma már az életbiztosítások értékesítésében is messze elmarad a válság elõtti szinttõl. A szabályozás egyébként továbbra is mozgásban tartja a piacot, a Magyarországon február óta alkalmazott IDD, illetve a január óta élõ PRIIPS, valamint a május óta elõírt GDPR alkalmazkodásra bírja a szereplõket. Valószínûleg a tavaly év eleje óta élõ magyar etikus életbiztosítási szabályozáshoz sem fejezõdött még be maradéktalanul az üzleti alkalmazkodás.
További változásokat hoz a piac számára a digitalizáció. Ma az utasbiztosítások, a kgfb és a lakásbiztosítások esetében a legmagasabb az online értékesítési csatornák aránya, az életbiztosítási és a vállalati vagyonbiztosítások internetes, mobiltelefonos értékesítése viszont Magyarországon még egyáltalán nem jellemzõ.