Bár a magyar lakosság döntõ többsége továbbra is a belföldi, vízparti pihenésre esküszik, vannak, akik az aktív kikapcsolódás hívei, és szívesen próbálnak ki a nyaralás alatt különbözõ extrém sportolási lehetõségeket is. A Generali újabb reprezentatív (teljes minta: 1200 fõ) felmérésében arra volt kíváncsi, hogy a 18-59 év közötti magyar lakosság mennyire vonzódik az adrenalint emelõ sportokhoz.

Az eredmények szerint meglehetõsen bátrak vagyunk, ha arról van szó, hogy milyen veszélyes sportokat próbálnánk ki szívesen: leginkább az ejtõernyõs ugrás mozgatja a fantáziánkat, a lakosság 56 százaléka próbálná ki ezeket. A toplista második és harmadik helyén a siklórepülés (49%), valamint a vadvízi evezés szerepel (41%), míg a bungee jumping 38, a sziklamászás 35 százalékot érdekel. A magyar lakosság vakmerõsége azonban nem feltétlenül ennyire extrém, ha az eddigi tapasztalatokat nézzük: arra kérdésre, hogy mi volt eddig a legveszélyesebb sport, amit eddig Ön vagy családtagja kipróbált, a legtöbben a síelést, a snowboard-ot, és a kerékpározást említették, igaz, a repülés (ejtõernyõzés, siklórepülés stb.) itt is az elsõ három között szerepelt.

„A kutatásunkból kiderült, hogy egyre több embert vonz a veszélyes sportok izgalma, pedig a mi ügyfeleink között elõfordult már, hogy például az ejtõernyõs ugrást követõen a sportoló rosszul ért földet, vagy falmászás közben leesett és csípõcsontsérülést, comb- vagy bokacsonttörés szenvedett. Ilyen esetekben többszöri operációval és több hónapos kezeléssel is lehet számolni, nem beszélve az akár milliós tételû kórházi számláról, hiszen ezen baleseteknél a társadalombiztosítási ellátás az életmentõ sürgõsségi ellátások kivételével nem fedezi a költségeket – mondta el Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

A felmérés adatai szerint azonban szinte bizonyos, hogy egyre kevesebb félelmünk van az extrém sportokkal kapcsolatban: a szülõk 56 százaléka akár gyermekének is megengedné, hogy kipróbálja valamelyiket. Ezen a téren a férfiak engedékenyebbnek bizonyulnak, kétharmaduk hagyná gyermekének, hogy extrém sportot ûzzön, míg a nõknek csak 49 százaléka gondolja ugyanígy.

Meglepõ ez a nyitottság, ha arra az adatra tekintünk, hogy a lakosság 13 százalékának volt már súlyos sportsérülése. Ezek a balesetek egyébként a férfiaknál jóval gyakoribbak, minden ötödik férfinak volt már olyan súlyos sérülése, amit testmozgás során szerzett, további 11 százalék esetében személyesen ugyan nem történt baj, de családjában már volt súlyos eset.

„A Generali hazánkban egyedüliként nyújt biztosítást az extrém sportbalesetek sérültjeinek itthoni ellátására, az Extrém Sport biztosítás akár 15 milliós forintig téríti az orvosi ellátás költségeit. Ráadásul a szolgáltatás kialakításakor azokra is gondoltunk, akik rendszeresen ûznek ilyen tevékenységet: számukra egy „bérlet” konstrukciót alakítottunk ki, így a szolgáltatás ára (akár 41-67Ft/nap/fõ éves bérlet esetén) eltörpül egy baleset miatt fizetendõ kórházi, orvosi költségek mellett. Különösen fontos megjegyezni azt is, hogy a balesetet követõ rehabilitációs idõszakra is térítünk természetesen” – tette hozzá a szakértõ.

A biztosító társaság eddigi adatai alapján az is kiderült, mely extrém sporttevékenység során a leggyakoribbak a káresetek. Ezek szerint megállapítható, hogy a kutatásban is igen népszerûnek bizonyult ejtõernyõzés és a rally sport közben történik a legtöbb baleset, míg a hegy- és sziklamászás az összes káreset tíz százalékát teszi ki. 

A különösen veszélyes sportok listája (az egészségbiztosítási törvény szerint): barlangászat, bázisugrás, ejtõernyõzés, falmászás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, hegymászás és sziklamászás az V. foktól, hõlégballonozás, jet-ski, vízisí, magashegyi expedíció, mélybe ugrás (bungee jumping), mûrepülés, paplanernyõzés, rally, roncsautó (auto-crash) sport, sárkányrepülés, vadvízi evezés