A kedvezményes, ötszázalékos lakáspiaci áfakulcs 2020-tól 27 százalékosra változik. A módosítás hatással lesz több tõzsdecégre is, de már az is látszik, melyik hogyan profitál az intézkedésbõl. Varga Mihály pénzügyminiszter egy rádióinterjúban világosan kijelentette: a kormány nem tervezi az adókedvezmény meghosszabbítását. A változtatások több tõzsdei társaságra is hatással lesznek, köztük a Masterplastra, a Duna House-ra és a jelzálog-hitelezésben aktív bankokra - írja a Világgazdaság.
Az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfa eltörlése kettõs hatással lehet az ingatlanpiacra – nyilatkozta a Világgazdaságnak Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetõje. A fejlesztõi oldal a magasabb áfaterhek nagyobb részét az ügyfelekre fogja hárítani, ez már önmagában is árnövelõ tényezõ, emellett a projektek várható csökkenése miatt a szûkülõ kínálat is tovább emeli az árakat.
Az új építésû lakásokról lemaradó vagy a magas árakat megfizetni képtelen fõvárosi kereslet a használt lakások piacán jelenhet meg, ezért ott is további drágulás jöhet – tette hozzá. Az áremelkedés várható mértékére egyelõre nincsenek pontos kalkulációk, az viszont valószínû, hogy 2020 elejéig pörögni fog a lakáspiac.
Az is kézenfekvõ, hogy a 2020 után lezáruló fejlesztési projektekbe csupán a nagyobb ingatlanfejlesztõk vágnak bele, a kisebb-közepes cégeknek nehézséget okoz építõipari kapacitásokat lekötni a 2020 utáni idõszakra. Benedikt Károly szerint a piaci szereplõk szeretnék, ha a kormány valahogyan kompenzálná õket, például a CSOK kiterjesztésével, bár egy ilyen intézkedés hatása kétséges egy olyan piacon, ahol szûkös a kínálat.
A cégnél kiemelték, az áfakulcs-kedvezménynek pozitív volt a hatása a lakásállomány minõségi megújulására, a folyamat viszont 2020-tól lelassulhat. A Duna House késõbb elemzi az intézkedés hatását a hitelközvetítõi üzletágra, az viszont biztos, hogy az új építésû lakások drágulása miatt több kölcsönre lesz szükségük a vásárlóknak.
Az MNB lakáspiaci jelentésébõl kiderül, a fõvárosban az idén és jövõre tetõzhetnek az újlakás-átadások, a fejlesztõk 2018-ban 8,8 ezer, jövõre tízezer új lakás átadását tervezik, szemben a tavalyi 2800-zal. A Budapesten épülõ lakások 63 százalékánál csúszik az átadás.
Régiós összevetésben Romániában 5 százalékos az új lakások eladását terhelõ áfa, a lengyeleknél 8, Szlovéniában 9,5 százalék az adókulcs. Ausztria és Szlovákia 20 százalékos áfát alkalmaz.
A hazai bankok lakáscélra mintegy 40 százalékkal több hitelt nyújtottak tavaly, mint egy évvel elõtte. Ez a volumen már a válság elõtti, 2008-as érték háromnegyedét teszi ki. Tavaly a lakáspiaci adásvételek 45 százalékánál vettek fel hitelt, összesen 650 milliárd forintnyi lakáskölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, és az MNB további bõvülést vár a hitelezésben.
„Mivel több tényezõ befolyásolja a hitelezés felfutását, ezért ezt nem próbáljuk meg megbecsülni. Mivel az újlakás-vásárlási hitelpiac a teljes lakáspiacon belül mindössze nagyjából 10 százalékos súlyt képvisel, ezért az alacsonyabb áfakulcs valószínûleg kismértékben járult hozzá a piac növekedéséhez, így a várható áfaemelés is csak csekély mértékben lehet visszatartó erõ a hitelezésbõvülés tekintetében” – erõsíti meg az OTP.