Az újonnan folyósított lakáshitelek nem egészen 4 százalékát fordították felújításra a háztartások 2018 elsõ öt hónapjában, ami a személyi kölcsönök dominanciájának lehet a következménye. A KSH adatai szerint a lakások döntõ többségénél végeztek valamilyen karbantartást vagy korszerûsítést az elmúlt tíz évben - derül ki a Világgazdaság összeállításából.Nem egészen 11,4 milliárd forint értékben kötöttek felújítási, korszerûsítési céllal lakáshitel-szerzõdést a háztartások 2018 elsõ öt hónapjában: ez ugyan 27,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám az összes lakáshitel-szerzõdés mindössze 3,6 százalékát adja – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint a használt lakások vásárlására megy el a felvett kölcsönök döntõ többsége, 2018 elsõ öt hónapjában 74,3 százalék volt az arányuk.
A felújítási célú lakáshitelek viszonylag kis mennyiségét feltehetõen az indokolja, hogy a háztartások – ha kölcsönt kell felvenniük – elsõsorban személyi hitelt vesznek fel. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a személyi kölcsön a fiókban igényelve is gyorsan – többnyire néhány munkanap alatt – hozzáférhetõ, és az adminisztrációja is jóval szerényebb, mint a lakáshiteleké. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a személyi hitelhez nem kell ingatlanfedezetet felajánlani, és a kamata sem kiugróan magas: bizonyos feltételek teljesítésekor akár egy számjegyû is lehet.
A lakásfelújításban és -korszerûsítésben a hazai háztartások döntõ többsége érintett valamilyen módon: vagy végzett már ilyen munkát az elmúlt években, vagy tervez kisebb-nagyobb beruházást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 címû kiadványa szerint a hazai lakások minõségének megõrzése, illetve javítása céljából 2006 és 2016 között a lakott lakások 85 százalékában végeztek karbantartást, 64 százalékában pedig korszerûsítést. A karbantartás leggyakoribb formája a belsõ festés volt, erre a lakott lakások 81 százalékában került sor. Külsõ tatarozás a lakások háromtizedénél, burkolatcsere 43, gépészeti berendezések cseréje a lakások 27 százalékánál volt.
A korszerûsítésre irányuló fejlesztések közül az energiamegtakarítást is eredményezõ munkák voltak a leggyakoribbak: a lakott lakások 38 százalékánál nyílászárót cseréltek, minden negyedik lakásban hõszigetelést végeztek, 17 százalékuknak pedig a fûtési rendszerét korszerûsítették, vagy megújuló fûtõanyag használatára tértek át. A gyermekes, fiatalabb lakók – állapította meg a KSH – az átlagosnál nagyobb arányban végeztettek felújítást, legkisebb arányban pedig a 70 év felettiek.