Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fõ volt, 26,9 ezer fõvel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nõtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nõtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemõhalálozások aránya.

Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fõs növekedés az elõzõ évhez képest. A fõváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25 100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az elõzõ évihez képest, és 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nõ.

A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk. Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nõ hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévõt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nõ.

A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások. Magas vérnyomástól 3 millió felnõtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belõlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. 

A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány. 

A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy fõre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az elõzõ évinél, az egy fõre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsõsorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy fõre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nõtt, ami részben a családi adókedvezmények bõvülésével magyarázható.

Tavaly a teljes munkaidõben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi átlagos nettó kereset egyaránt 13 százalékkal nõtt az elõzõ évhez képest. 

A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott: a szegénység vagy társadalmi kirekesztõdés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fõ), az elõzõ évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthetõ szegénynek vagy társadalmilag kirekesztõdöttnek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztõdés mérésére az EU-elõírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élõk teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklõdött 2015-höz viszonyítva.

A háztartásokban az egy fõre esõ havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenõ részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvetõ szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az elõzõ évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.

A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fõvárost kivéve minden településtípuson számottevõen emelkedett. A használatban vett lakások átlagos alapterülete korábban 100 négyzetméter fölött volt sokáig, 2016-ra ez némiképp csökkent (94 négyzetméter), majd újra nõtt, ma ismét három számjegyû. Az építési kedv is folyamatos és töretlen, a tavaly kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerû bejelentések száma az elõzõ évinél ötödével több, közel 38 ezer volt.