Az Európai Biztosítók Szövetsége (CEA) múlt héten mutatta be a GDV megbízásából készített Oxera-tanulmányt, amely számszerûsíteni próbálja a Gender Direktíva európai fogyasztókra, illetve az általuk fizetendõ biztosítási díjakra gyakorolt hatását.

Az Európai Bíróság 2011. március 1-jei döntése értelmében 2012. december 21-ével hatályon kívül helyezõdik a 2004-ben meghozott úgynevezett Gender Direktíva 5(2) cikke, amely eddig lehetõvé tette a tagállamok számára a direktíva alapesetétõl való eltérést, vagyis a nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban. Mindössze annyi kötelezettségük volt ezzel kapcsolatban a társaságoknak, hogy nyilvánosságra hozzák és ötévente felülvizsgálják azokat a statisztikai adatokat, módszereket, amelyekkel igazolták e megkülönböztetést.

„A tanulmány bemutatja, hogy a nemek szerinti megkülönböztetés betiltása a biztosítási szektorban számos lehetséges nem kívánt következménnyel jár a fogyasztók, a biztosítási iparág és általában a társadalom számára” – közölte Michaela Koller, a CEA fõigazgatója a tanulmány bemutatásakor.

Egy független tanácsadó cég, az Oxera hatástanulmánya néhány európai ország gazdasági adatainak elemzésén alapszik. Ez azt mutatja, hogy a Gender Direktíva eredményeként a biztosítási díjak emelkedésére lehet számítani, számos egyéb számszerûsíthetõ következményei mellett, melyek a következõk:

• A férfiak mintegy 5%-kal alacsonyabb nyugdíjbevételre számíthatnak,
  
• A nõk esetében a kockázati életbiztosítások díja átlagosan mintegy 30%-kal, vagy még nagyobb mértékben emelkedhet,
  
• A gépjármû-biztosítások díja, szintén a nõk esetében, mintegy 11%-kal nõhet.
  

Az elemzés azt is megállapította, hogy a díjak ilyetén változása valószínûleg a biztosítási termékek iránti keresletet is befolyásolni fogja, melynek jóval szélesebb társadalmi következményei lehetnek, ideértve az idõskori öngondoskodási hajlandóságot.

A statisztikai adatok használata nélkülözhetetlen a biztosításmatematikában, a tanulmány ráadásul azt is bizonyítja, hogy az ügyfelek neme az egyik olyan tényezõ, amely nyilvánvalóan befolyásolja az olyan termékek fedezendõ kockázatait, mint a járadékbiztosítás, a kockázati életbiztosítás vagy a gépjármû-biztosítás – mondta Michaela Koller, hozzátéve, az európai biztosítási iparág természetesen be fogja tartani a bíróság döntését, azonban ezen döntés fogyasztókra és biztosítókra gyakorolt hatását is meg kell érteni.

Figyelembe véve a 2008 óta függõben lévõ antidiszkriminációs irányelvrõl szóló tárgyalások jelenlegi állását, a CEA igyekszik elérni, hogy a biztosítók továbbra is alkalmazhassák az életkort, valamint fogyatékosságot, mint kockázati tényezõket díjaik megállapításakor. Ennek érdekében a szövetség újabb hatástanulmányt készíttet a lehetséges következmények számszerûsítése érdekében. Amennyiben az életkor szerinti megkülönböztetés is tiltólistára kerülne, az végképp katasztrófa lenne a biztosítók számára – véli Koller.