Világszerte több mint egymilliárd embernek jelent komoly fenyegetést a globális felmelegedés miatti hõség a testük lehûtéséhez, az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges berendezések hiánya miatt – idéz az MTI a Sustainable Energy for All nevû non-profit szervezet friss jelentésébõl.
A tanulmány szerint a hûtõszekrények, ventillátorok és egyéb hûtõberendezések mûködtetéséhez szükséges egyre több energia tovább fogja erõsíteni az ember okozta éghajlatváltozást, hacsak az erõmûvek nem váltanak át a fosszilis tüzelõanyagokról a tisztább energiaforrásokra.
A dokumentum szerint a bolygó 7,6 milliárdos népességébõl jelenleg nagyjából 1,1 milliárd embert sújt a probléma Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában: 470 milliót a gyéren lakott vidékeken és 630 milliót a városi szegénynegyedekben. Egy 52 országra kiterjedõ felmérés szerint India, Kína, Mozambik, Szudán, Nigéria, Brazília, Pakisztán, Indonézia és Banglades néz szembe a legnagyobb gondokkal.
Az éghajlatváltozás miatt "különlegesen hatékony módon kell gondoskodnunk a megfelelõ hûtésrõl" – mondta Rachel Kyte, a szervezet vezetõje, megjegyezve, hogy a vállalatok számára például óriási lehetõséget jelent az alacsony költségû, nagy hatékonyságú légkondicionálók kifejlesztése és eladása a trópusi országok egyre szélesedõ középosztályai számára. Ugyanakkor az olyan egyszerûbb megoldások is sokat segíthetnek, mint a tetõk fehérre festése, hogy visszaverjék a napsugarakat, vagy az épületek átépítése, hogy a hõ könnyen távozhasson belõlük.
Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint az éghajlatváltozással összefüggõ hõsokk évente valószínûleg 38 ezerrel több halálozást fog okozni világszerte 2030 és 2050 között. Idén májusban több mint hatvan ember halt meg a pakisztáni Karacsiban, amikor egy hõhullám során 40 Celsius fok fölé emelkedett a hõmérséklet.
A jelentés szerint a trópusi országok városoktól távol esõ területein sok embernek nincs hozzáférése villamos energiához, és a kórházak gyakran nem tudják tárolni a hûtést igénylõ vakcinákat és orvosságokat. A városok szegénynegyedeiben pedig gyakran szakadozik az áramellátás.
Sok gazdálkodó vagy halász mindeközben nem fér hozzá a termékeinek a piacra juttatásához szükséges hûtõkamrához és -kamionhoz. A friss hal néhány óra alatt tönkremegy, ha 30 Celsius fokon tárolják.
Az angliai Birminghami Egyetem kutatóinak múlt héten közzétett tanulmánya szerint 2050-re megnégyszerezõdhet a hûtõberendezések száma világszerte, elérve a 14 milliárdot, ami az áramfogyasztás óriási növekedését eredményezné.