A pozitív adóslista bevezetése óta most a legmagasabb a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében szereplõ természetes személyek száma. A friss statisztika szerint június végén csaknem 5,03 millióan szerepeltek a nyilvántartásban, hozzávetõleg harmincezerrel többen, mint egy évvel korábban. A hitelszerzõdésük – illetve szerzõdéseik – miatt a rendszerben szereplõ magánszemélyek száma ráadásul úgy emelkedik folyamatosan, hogy a nyilvántartott rossz adósok száma fokozatosan csökken: június végén 1,8 millió fennálló és megszûnt lakossági mulasztást tartott nyilván a BISZ, ami 75 ezres, 8,7 százalékos csökkenés éves szinten. Eközben a nyilvántartott (fennálló és megszûnt) hitelszerzõdések száma 90 ezerrel 9,675 millióra nõtt.

A KHR-ben szereplõ adósok növekvõ száma az élénkülõ lakossági hitelfelvételi kedvvel függ össze: egyre több olyan banki ügyfél lehet, akinek eddig nem volt élõ vagy már megszûnt – de a nyilvántartásban még szereplõ – szerzõdése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint dinamikusan növekszik az új lakossági hitelszerzõdések volumene: az elsõ öt hónapban több mint 564 milliárd forintnyi új szerzõdést kötöttünk, ez 43,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a fogyasztási hiteleknél gyorsabb a növekedés: a 250,5 milliárd forintnyi, elsõ öthavi új kihelyezés 53,9 százalékkal magasabb a bázisévi adatnál, miközben a lakáshiteleknél 36,4 százalékos bõvülést mutat a 313,9 milliárd értékû új szerzõdés.

A gyors ütemben növekvõ hitelkihelyezések mellett az állományok is emelkedésnek indultak: a háztartási szektornál kimutatott, 5877,8 milliárd forintnyi mennyiség 1,8 százalékkal több a 2017. májusinál.