Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,5 milliárd forintos többletet értek el.

Idén júniusban a központi alrendszer 233,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, amely mintegy harmada a 2017. júniusi hiánynak. A végleges adatok megegyeznek az elõzetes számokkal.

Az elsõ félévi hiánnyal az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél 104,4 százaléka teljesült. Az uniós projektek kifizetései június végére elérték az 1118,4 milliárd forintot, amellyel szemben idén az elsõ hat hónapban mintegy 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így az uniós támogatások megelõlegezése továbbra is kiemelt szerepet játszik.

A tájékoztatás szerint a kiadási oldalon az infrastrukturális fejlesztésekre fordított összegek emelhetõk ki, mint például a közútépítés és közúthálózat felújítása, a Modern városok program beruházásai, az Egészséges Budapest program megvalósítása, illetve a MRE Bethesda Gyermekkórháza és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztése.

A központi alrendszer 2018. június végi 9064,3 milliárd forint összegû bevételei az elõzõ év azonos idõszakához képest 605,7 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal magasabbak voltak.

A bevételek közül a társasági adóból az idei év elsõ hat hónapjában 100,2 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ami az elõzõ év azonos idõszakától 180,2 milliárd forinttal maradt el.

Az idei január-júniusban az általános forgalmi adóból 1773,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 214,2 milliárd forinttal magasabb.

Az év elsõ hat hónapjában mind az áfa-befizetések, mind az áfa-kiutalások jobban teljesültek, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A befizetések kiemelkedõen, 302 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi június végi összeget. A befizetések alakulását befolyásolta, hogy egyaránt növekedett a belföldi, az import és a dohánytermékek utáni áfa-bevétel. A belföldi befizetések emelkedése elsõsorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthetõ.

A dohánytermékek utáni bevételek elõzõ évhez viszonyított növekedését elsõsorban a magasabb cigarettaforgalom, illetve a jogszabályváltozások miatti alacsonyabb bázisévi bevétel határozta meg. Az import utáni befizetések növekedésének hátterében a forgalom bõvülése áll.

Az áfa-kiutalást jogszabályváltozás is érintette, 2018 januárjától a „jó adózók” kiutalási határideje 45 napról 30 napra csökkent – közölték.

A jövedéki adóból származó bevételek az idei év elsõ hat hónapjában 498,4 milliárd forintot tettek ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 41 milliárd forinttal magasabb.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintû bevétele az év elsõ hat hónapjában 1050,2 milliárd forint volt, amely 128,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzügyi tranzakciós illetékbõl származó bevétel idén június végéig 114,6 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 6,5 milliárd forinttal magasabb.

A központi büdzsé uniós programok bevételei mérlegsorra június végéig 162 milliárd forint érkezett. A keletkezett bevételek túlnyomó része a Széchenyi 2020 operatív programokhoz, valamint a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódik.

A központi alrendszer elsõ hat havi kiadásai 10 484,8 milliárd forintra rúgtak, amelyek 1115 milliárd forinttal, 11,9 százalékkal magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos idõszakában. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év elsõ hat hónapjában 80,5 milliárd forintot tettek ki, az összeg 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb a korábbi év azonos idõszakának teljesülésénél. A családi támogatásokra idén az év elsõ hat hónapjában összesen 204,4 milliárd forintot fordítottak, amely a 2017. június végi kifizetésektõl 3,9 milliárd forinttal maradt el. Ezt döntõen a családi pótlékra kifizetett összeg – 157,6 milliárd forint – elõzõ évhez viszonyított mérséklõdése okozta.

Ennek oka, hogy a korábban elindult népesedéspolitikai akció ugyan hatékonyan segíti elõ a kedvezõ demográfiai folyamatokat, azonban a rendszerbe belépõk számának növekedése nem tudja kompenzálni a korábbi évek kedvezõtlen folyamatai hatására kilépõk miatt bekövetkezõ létszámkiesést – áll a közleményben.

Az uniós programokra 2018 elsõ fél évében összesen 1118,4 milliárd forintot fizettek ki, amely az éves elõirányzat 46,3 százalékos teljesítését jelenti. Az év során felmerült kiadások legnagyobb részét a 2014-2020-as programozási idõszak kohéziós operatív programjai adták, június végéig összesen 942,8 milliárd forintot.

A bevételek és kiadások egyenlegeként 405,1 milliárd forint összegû nettó kamatkiadás keletkezett az idei elsõ fél évben, 147,2 milliárd forinttal kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában, ez a kamatfizetések éven belüli eltérõ lefutásával magyarázható – olvasható a PM tájékoztatójában.