A 2010-es szintnél ma jóval nagyobb arányban vannak olyan termékek, amik elõállítása nem igényli a legmagasabb technológiai tudást. Más szóval csökkent a magyar export technológiai intenzitása.

Arányaiban kevesebbet exportálunk például gyógyszerekbõl, precíziós, orvosi vagy optikai eszközökbõl, adatfeldolgozással és távközléssel kapcsolatos berendezésekbõl. Technológiailag ezek a legösszetettebb termékek. Ezzel párhuzamosan viszont nõtt a technológiailag kevésbé intenzív ágazatok aránya: több személygépkocsit, alkatrészt, más jármûveket, ipari gépeket és szivattyúkat adunk el külföldön.

A rendszerváltás után fél évtizeddel indult be igazán a jármû- és gépgyártás Magyarországon, és azóta is ez húzta az egész gazdaság növekedését. A kétezres évek közepére azonban sikerült a gépgyártásnál magasabb technológiai tudást igénylõ termékeket exportáltunk, 2009 és 2010 között már ezek adták a magyar export legnagyobb részét. 2010-ben viszont a fejlõdés megtorpant, és azóta a növekedés igazi húzóágazata megint a jármû- és gépgyártás lett.

A jármûveknél komplexebb ipari termékek súlya az exportunkban a felére esett vissza az Orbán-kormányok idején: a 2010-es 34 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent.

A teljes kép így sem ad okot arra, hogy szégyenkezzünk: hazánk rendelkezik a világ egyik legkomplexebb és technológiailag legintenzívebb exportszerkezetével. A tendencia mégsem ideális. Az export mennyisége töretlenül növekszik, a minõségében viszont lemaradóban vagyunk.

Ahogy fejlõdik egy gazdaság, úgy a komplexebb termékek érékesítése felé törekszik, amik gyártása több technológiát igényel. Ennek több oka lehet. Az egyik az, hogy így növekszik a munkások termelékenysége és ezáltal a bérük is. Ezért lenne jó több magasabb technológiai igényû terméket értékesíteni, például a gyógyszeripar termékeit, vagy fejlettebb technikai termékeket.

Abszolút értékben is csökkent egyébként a legmagasabb technológiai intenzitású termékek exportjának értéke, de azért nem olyan drámai mértékben, mint az arány: a 2010-es 28,5 milliárd dollár után hat év alatt már csak 24,6 milliárd dollárnyi csúcstechnológiai terméket értékesítettünk külföldön. A növekedés elmaradásának több oka is lehet, mivel a piaci és a kormányzati igények együtt alakítják az exportunkat.

Magyarországon több autóipai beruházás történt 2010 óta, mint bármelyik másik szektorban, és ebben az idõszakban nyitott a Mercedes kecskeméti gyára is. A kormányzat részérõl pedig folyamatos a törekvés a német ipari értéklánchoz való erõsebb kapcsolódásra, ami jellemzõen a jármûiparon keresztül képzelhetõ el. Ezek eredményeként a magas (de nem a legmagasabb) technológiai intenzitású termékek exportja 27 milliárd dollárról 67 milliárdra nõtt a vizsgált 6 évben.

Szimbolikus jelentõségû az elmúlt hetek egyik eseménye is: az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetnek minõsítette az Ikarus Egyedi kft.-t. A kormány egy lépéssel a világ és saját gazdasága mögött jár: buszgyártást támogat a Blochain, a háromdimenziós nyomtatók és az önvezetõ autók korában.

Egy másik mérce szerint, az MIT egyetem exportszerkezet komplexitást mérõ listáján is 5 helyet csúszott vissza egy év alatt Magyarország. Igaz, így is elõkelõ helyen vagyunk a listán: a világ összes gazdasága közül Magyarország a 15. legkomplexebb, megelõzve ezzel például Hollandiát és Belgiumot. (Persze valójában nem is ilyen rózsás a helyzet, a statisztika ugyanis egy kicsit torz: sok alacsony hatékonyságú magyar vállalat nem kerül bele a felmérésbe, ezek ugyanis nem versenyképesek, nem is exportálnak, így a kereskedelemi statisztikákban sem szerepelnek.)

Érdekes kérdés, hogy mit nevezzünk technológiailag intenzív ágazatnak. Ehhez az elemzéshez a portál Sanjaya Lall definícióját használta, amit az ENSZ statisztikai részlege is szabványként kezel. Az ENSZ kereskedelmi adatait vizsgálva minden terméktípust besoroltak a Sanjaya Lall technológiai intenzitás csoportjai szerint, és megvizsgáltuk a kategóriák arányainak változását.

Magyarországon egyébként lényegében nincs sok nyersanyag, ezért az alacsony technológiai intenzitású termékek exportja kifejezetten alacsony, akárcsak a közepesen technológiaintenzív ruhaipari kivitel. Az élelmiszeripari termékek viszont a “közepesnél alacsonyabb” technológiai intenzitásba tartoznak, itt már erõsebbek vagyunk. De nem elhanyagolható része a magyar exportnak az ebbe a felosztásba be nem férõ, “nem kategorizálható” kivitel is, ide tartozik például a mûvészeti termékek (akár a filmipar) vagy az elektromos áram külföldi értékesítése.