A fiatalok egészségtudatosabbak, és talán azért (is), az idõsebbek meg az állami egészségügyben tapasztalható minõségi problémák miatt fordulnak a „fizetõs” szolgáltatókhoz. Körülbelül 300 milliárd landol fehéren vagy feketén a magánegészségügy szereplõinél: ma 200 milliárd az ágazat papíron kimutatott árbevétele, a fennmaradó 100 milliárd pedig számla nélkül jut a magánorvosok zsebébe a lakásrendelõkben. Az egészségcélú kiadásokban a magánköltések aránya messze meghaladja az uniós átlagot, míg a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén sereghajtók vagyunk. A rendszer több sebbõl vérzik, rendbe tenni hosszú idõ lesz, ha egyszer, végre a politika is úgy akarja. A világban szinte sehol nem mûködik az egészségügy magánfinanszírozás nélkül. De a költések struktúrájában hatalmasak a különbségek.

A magánegészségügy hazai helyzetérõl szóló összeállításunkat itt olvashatja!

Máshol sem jobb? - Kép: Pixabay
Máshol sem jobb? – Kép: Pixabay

Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban a betegbiztosítás 2014-ig, Obama reformjának bevezetésééig a 65 év alattiak számára többé-kevésbé magánügy volt, a biztosítást is a piac alakította. A részvétel önkéntes, a díj kockázatarányos volt. A Medicare-t, a közpénzbõl mûködõ állami betegbiztosítást csak a 65 év felettiek és rokkantak vehették igénybe. Az amerikai egészségügy minõsége nem rossz, azonban hatékonysága a legrosszabbak között van a világon. Az átlagéletkor nemzetközi összehasonlításban közepes, tízezer lakosra 26 orvos jut. Ez a szám a németek és franciák esetében 34, Ausztriában 37, Svájcban 40. A sokszereplõs (magán, munkahelyi, tagállami, katonai) biztosítási modell a világon a legköltségesebb, csaknem 2300 milliárd dollárt emészt fel évente, miközben az ellátórendszeren kívül tart 45-50 millió polgárt. A biztosítottak 60 százaléka a munkahelyén keresztül tagja a rendszernek, így az elbocsátások hatására rohamosan nõ az ellátottak körébõl kiszorulók száma, a magánbiztosítás meg egyre drágább, ezért sok cég felmondja.

Feketén-fehéren a magánegészségügyrõl
2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szûk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezetõ igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetõjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetérõl.
A rendszerben fordulatot jelentett az Obamacare, az elõzõ elnök sok vitát kiváltó, átfogó egészségügyi reformja, amely a lakosság túlnyomó többségére bevezette a kötelezõ betegbiztosítást. Lényeges elem, hogy egy adókból támogatott, alacsony díjakkal mûködõ állami biztosító is belép a korábban magáncégek által uralt piacra. Aki nincs biztosítva, és nem szegény, jövedelme két százalékáig terjedõ különadót köteles fizetni. Azok a cégek pedig, amelyek legalább 50 fõt foglalkoztatnak, ha nem nyújtanak megfelelõ betegbiztosítást, büntetést fizetnek a dolgozóik után. Donald Trump szeretné eltörölni az Obamacare-t, mindeddig sikertelenül. Fõ célja, hogy ne legyen kötelezõ egészségügyi biztosítást kötni, cégeknek azt nyújtani, nem biztosított gazdagoknak különadózni. Emellett a Medicaid, az úgynevezett szegényprogram kiadásait 20 év alatt 35 százalékkal csökkentené. Ezzel 22 millió ember veszítené el biztosítását.

Az Egyesült Államokban a legmagasabbak az egészségügyi kiadások a világon: a GDP 17,4 százaléka, miközben Németországban, Franciaországban, Ausztriában 11-12 százalék. Az egészségügyi költségek 46 százalékát az állam, 36 százalékát magánbiztosítók, 14 százalékát a magánember, a maradékot a privát jóléti intézmények fedezik. Egy WHO-tanulmány a népesség egészségi állapota alapján a 72. helyre sorolta az egészségügyre a legtöbbet költõ országot.

Ausztria

Ausztriában viszonylag alacsony az elkerülhetõ halálozások száma, ami arra utal, hogy itt az egészségügyi ellátás hatékonyabb, mint az unió legtöbb országában, még akkor is, ha Ausztria összességében nincs a legjobbak között. Az osztrákok az unió más polgáraihoz hasonlóan tovább élnek ugyan, de ezeket az éveket kevesebben töltik jó egészségben.

Az egyéni életvitel okozta kockázatok jelentõs problémát jelentenek az osztrák egészségügyben. Az elhízottság ugyan alacsonyabb, mint a legtöbb EU-államban, de mind a felnõtteknél, mind a fiataloknál emelkedik. Ausztriában is bevezetik az általános dohányzási tilalmat a vendéglátóiparban, egyidejûleg nemzeti akcióterveket dolgoztak ki, hogy egészséges táplálkozásra és mozgásra ösztönözzék a lakosságot, és visszaszorítsák az elhízottság arányát.

„Az alternatív gyógyászat nem sarlatánság”
Kispesten, családi házak közé simulva bújik meg a Yamamoto Intézet, ahol a diagnosztikai és gyógyító módszerekben ötvözõdnek a hagyományos és a természetes gyógymódok és gyógyszerek. Az intézet alapító fõorvosával, dr. Hegyi Gabriellával beszélgettünk a komplementer medicina helyzetérõl, a hazai egészségügy problémáiról és arról, hogy hogyan lett háziorvosból vállalkozó.
A nem kielégített egészségügyi szükséglet szempontjából Ausztriában a legjobb a helyzet az unióban. Míg a betegek viszonylag magas biztosítási díjakat fizetnek, megfelelõ a hátrányos helyzetû rétegek védelme, akik számos szolgáltatást ingyenesen vehetnek igénybe. Tíz biztosítóval szerzõdött orvos közül azonban csaknem hat már legalább 55 éves, így a biztosítók orvosainak jelentõs száma a következõ 10–15 évben nyugdíjba megy.

Az osztrák egészségügyi rendszer viszonylag drága, és erõsen a kórházi betegellátásra összpontosít, így ezen a területen mód van a hatékonyság növelésére, ha a betegeket a költséges fekvõbeteg-szektorból a járóbeteg-ellátásba terelik. Az egészségügy fejlesztésének középpontjában a 2017-ben elfogadott alapellátási reform áll. A cél az, hogy új szakrendelõkkel egészítsék ki az alapellátást. A rendszer hatékonyságának növelése különösen fontos, mivel az ország egészségügyi kiadásai – fejenként 4000 euró körül mozognak, ami ezer euróval több, mint az uniós átlag – a következõ években-évtizedekben tovább fognak emelkedni.

Az egészségfinanszírozás kompetenciái megoszlanak a központi kormány és a tartományok szervei között, de sok területen önigazgató intézmények – a tb szervei és a szolgáltatók – felelõsek. Tizennyolc tb-pénztár mûködik, köztük a kilenc tartománynak van egy-egy. Ezek együttmûködnek a regionális orvosi kamarákkal és más illetékes szakmai szervezetekkel. A biztosítottak szabadon hozzáférhetnek az ellátás minden ágazatához, választhatnak, hogy a biztosító orvosához mennek, vagy plusz fizetésért maguk választanak orvost. Ausztriában hozzájárulást kell fizetni a receptkiváltásnál, illetve a kórházi ápolásnál, de a rendszer olyan, hogy ez túlságosan vagy egyáltalán ne terhelje a szociálisan rászorulókat. Az egészségügyre fordított magánkiadások az összkiadás 18 százalékát teszik ki, szemben a 15 százalékos uniós átlaggal.

Nagy-Britannia

Az Egyesült Királyság négy országában általában kedvezõ a lakosság egészségi állapota és a várható élettartam. A vezetõ halálok a rák, de az egészségügyi rendszer erõfeszítéseket tesz, hogy utolérjen más európai országokat, ahol átlagosan öt évvel élnek tovább a rákbetegek, a kór felismerése után. A szigetországban – ahogy más, hasonló demográfiai trendû államokban – növekvõ gond az Alzheimer-kór és más idõskori betegségek elõfordulásának gyakorisága. A 65 év felettiek fele rossz egészségi állapotban tölti életének hátralévõ részét. Viszonylag alacsony a dohányosok száma – különösen a fiatalok körében –, és sikerült csökkenteni az alkoholfogyasztást is. A megbetegedések mintegy 28 százalékát azonban továbbra is a helytelen életmód okozza. Szembeszökõen nagy a különbség az anyagilag jobban élõ és a tanulatlan, szegényebb rétegek egészségi állapota között.

Versenytényezõ az egészség
A munkáltató számára egyáltalán nem mindegy, hogy munkatársai mennyire egészségtudatosak: hogyan élnek, járnak-e szûrõvizsgálatokra, és ha baj van, idõben hozzájutnak-e a megfelelõ ellátáshoz.
Az NIH, az ország nemzeti egészségügyi rendszere az elõrejelzések szerint 2021-re 30 milliárd font hiányt halmoz fel. A kormány azt ígéri, hogy hatékonyabbá teszi az ellátást, ami további finanszírozást jelent. A cél az erõsebb központosítás és a betegeknek a kezelésre leginkább alkalmas (és a legolcsóbb) intézménybe irányítása. Sokat várnak a piaci versenytõl is, hogy az elsõsorban a járóbeteg-ellátásra összpontosított egészségügyi szolgálat hatékonyabb lesz, mint ha a kórházakban látnák el a gyakran nem feltétlenül arra rászoruló betegeket. Jelentõs gond az orvosok és az egészségügyi személyzet tartós hiánya. Az utánpótlást nehezíti, hogy maximálták a béreket, és a Brexit további bizonytalanságot okoz, hiszen nem tudni, hogy a sok külföldi orvos és ápoló maradhat-e és milyen feltételekkel. Az egészségügyi ellátásban ma kevés a kielégítetlen igény, ugyanakkor jelentõsen megnövekedtek a várakozási idõk.

Az egy fõre esõ évi egészségügyi kiadások meghaladják a 3000 eurót, aminek 80 százalékát költségvetési forrásokból fedezik, a privát kiadások a harmadik legalacsonyabbak uniós összehasonlításban. A brit egészségügyi kiadások elérték a GDP 9,9 százalékát, ami megfelel az uniós átlagnak. 2010–11-ben, a pénzügyi válság utáni idõszakban, az egészségügy is padlóra került, majd az elmúlt években valamelyest emelkedtek az egészségügyre fordított kiadások. Az elõrejelzések azonban ismét csökkenéssel számolnak.

Németország

A várható átlagos élettartam közel áll az EU-átlaghoz, de a németek átlag mintegy két évvel hamarabb halnak meg, mint a spanyolok vagy az olaszok. Túlnyomórészt a keringési betegségek és a rák a fõ halálokok, de az utóbbi években nõ az aggkori memóriazavarok és rokonbetegségeik okozta halálok száma.

A nehézségbõl is van kiút – az innováció nagy hajtóerõ
Hiába a jó termék, ami után kapkod a piac, a sorra nyert díjak és minõsítések, a megfelelõ szakmai háttér, ha csak egyetlen hibát vét egy cég, akár a létezése is veszélybe kerülhet. Azonban a csapdából is van kiút. Errõl beszélgettünk Nagy Antallal, a Dispormedicor Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki nagy reményeket fûz a vállalat által gyártott biztonsági tû sikeréhez.
Németországnak van a legrégebbi betegbiztosítási rendszere a világon, és az unióban itt a legmagasabbak az egy fõre esõ kiadások. Miután általánosan kötelezõ a betegbiztosítás, az lényegében csaknem mindenkire kiterjed. 2017-ben 113 betegbiztosítási pénztár mûködött, ezeknél van biztosítva a lakosság 88 százaléka, és ezek a pénztárak finanszírozzák a teljes kiadás 58 százalékát. A magán-betegbiztosítók a biztosítottak 10 százalékát látják el, emellett külön pénztárak gondoskodnak a hadsereg és a rendõrség alkalmazottairól. A német rendszer – ellentétben például a hollanddal vagy a norvéggal – széles körben biztosítja a fogorvosi ellátást is, beleértve a fogpótlást és a -beültetést is, igaz, ehhez jelentõs hozzájárulást kell fizetni saját zsebbõl. Egyes pénztárak természetgyógyászatért, akupunktúráért és hasonló gyógyászati módszerekért is fizetnek térítést. Bármelyik engedélyezett gyógyszert felírhatja az orvos a biztosító terhére, a rendszer a piaci mechanizmusra hagyatkozik. A magánkiadások 37 százaléka olyan gyógyszerekre terjed ki, amelyek nem receptkötelesek. A pluszköltségek 15 százalékát a gyógyászati segédeszközök – hallókészülékek, szemüvegek –, illetve a betegápolás és a fogorvosi ellátás adja.

Az egy lakosra jutó kórházi ágyak száma magasabb, mint bármely más uniós országban, és az orvosok és ápolók száma is az átlag fölött van. Az egészségügyi intézmények és az ambuláns ellátás teljesítménye is magas szintû, viszonylag alacsony költséggel, de – különösen a kórházakban – erõsen emelkedik a szolgáltatások száma, ami a források elosztását illetõen vet fel kérdéseket.

Az egészségügyi rendszerben – Ausztriához hasonlóan – a szövetségi kormány csak a kereteket szabja meg, a tartományok felügyelik az egészségügy önigazgató szerveit, és õk felelõsek a kórházak tervezéséért, a beruházásokért, a szakszemélyzet és az orvosok képzéséért. Gond azonban az ambuláns és a kórházi ellátás viszonylag erõs elválasztása és a távolság a háziorvosi alapellátás és a szakorvosi ellátás között.



Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetõit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb elõadói kurzusvezetõi közremûködésével. Az online képzések egyre népszerûbbek, sokak számára elérhetõbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövõjét elõre megismerni akaróknak.
Borbély László: ez a terület kardinális fontosságú
Bíró Nóra: a tûpontos kommunikáció hozza a profitot
Ferling József: láthatóság és hitelesség
Lévai Richárd: a néhány éves megoldások már elavultak
Vavrek Balázs: magasabb színvonalra kell húzni a marketing szakmát
Itt jelentkezhet a Piac & Profit Online Akadémia kurzusaira!


egészségbiztosítás egészséges munkahely magánegészségügy