Amíg 2014-ben a közvetítõk által eladott ingatlanok aránya 60 százalék feletti volt a magyar piacon, addig 2018-ban már majdnem a felére csökkent. Ennek oka, hogy a hazai irodák szinte egyáltalán nem követik le a fejlett piacokon már mûködõ trendeket, aminek az lehet a következménye, hogy 5 éven belül a közvetítõk által eladott ingatlanok aránya 10 százalék alá eshet – figyelmeztet közleményében a Házbank.
Kövesdi Marcell, a cég tulajdonos-ügyvezetõ igazgatója a probléma gyökerét a szakmai képzés hiányosságaiban látja, amelynek következtében a magyar ingatlanirodák többsége továbbra is a személytelen közvetítésben látja a szerepét, a minél hamarabbi értékesítésre törekedve az eladási ár maximalizálása helyett, miközben az elõbbi funkciókat az internet már jobban ellátja, mint õk.
A szakember szerint a hazai ingatlanközvetítõi oktatások nagy része – az OKJ-s oktatáson kívül – az irodák pár napos vagy egy hetes tanfolyamán történik, de a funkcionális és gyakorlati képzés helyett a lexikális tudást erõsítik. Ez pedig nagyban eltér a nyugati országok oktatási módszerétõl, ahol az értékesítõ személyére és kompetenciáira helyezik a hangsúlyt.
A közlemény kitér rá, hogy hazánkban jelenleg mintegy 3 ezer ingatlanközvetítõ iroda mûködik, amelyekben 8 ezer értékesítõ dolgozik. Az ingatlanirodák száma ugyanakkor évek óta nem változik, sõt egyre csak szûkül, és az átlagos bevétel sem mozdul el. A csökkenõ piaci részesedés miatt kiesõ szereplõket azok pótolják, akik kellõ felkészültség nélkül nyitnak irodát a „dübörgõ ingatlanpiacon” – világított rá a szakértõ, akinek becslése szerint az elmúlt évben 10 induló iroda közül négy fél éven belül be is zárt. A hazai irodák szerepe és súlya ráadásul folyamatosan csökken, miközben például Franciaországban az ingatlanok 80 százalékát, az Egyesült Államokban pedig 90 százalékát õk értékesítik.
De a magyarhoz hasonló piacokon is jobb a helyzet, így Csehországban az irodák jutaléka 3-6 százalék körül mozog, és õk értékesítik a helyi ingatlanok 70 százalékát. Ausztriában ugyanez az arány 80 százalék feletti, a jutalék pedig 4-6 százalék közötti.
A jó képzés mentheti meg a szakmát – állítja Kövesdi Marcell, aki a szakma túlélését a képzésfejlesztésben látja. Véleménye szerint a közeljövõben négy területen kellene elõrelépni: fejleszteni kell az informatikai támogatást, növelni kell a gyakorlati képzés szerepét, elõtérbe kell helyezni a szociális média professzionális használatát és az ügyfél-elégedettséget kell alapértelmezett értékké tenni.
Kövesdi Marcell kifejtette: a közösségi média hatalmas lehetõségeket rejt magában az ingatlanközvetítõk számára, használatával ugyanis jelentõsen javítható a személyes kapcsolattartás és a bizalom kiépítése. Ezt a lehetõséget ugyanakkor a magyar irodák 95 százaléka még nem aknázta ki, miközben a fejlett országokban ez az alapja az értékesítésnek.
A magyar ingatlanosok 5 százaléka csupán arra használja a közösségi médiát, hogy ingatlanokat tesz fel a felületre, ahelyett, hogy a kapcsolat- és a bizalomépítés elsõdleges felületeként tekintene rá. A lehetõség viszont adott lenne, mivel Magyarországon több mint 5 millió aktív felhasználója van a közösségi médiának. Használata pedig arra is jó, hogy az ingatlanos megõrizze a személyes kapcsolatot az ügyféllel, a korábbi eladókkal és vevõkkel, és így újabb megbízásokat szerezzen a már kiépült bizalom alapján – fûzte hozzá.