A hitelkereslet a gazdasági növekedés lassulására és a bizonytalan kilátásokra reagálva már korábban visszaesett. Ez a legutóbbi idõszakban, különösen a III. negyedévtõl kezdõdõen a hitelezési képesség nagymértékû visszaesésével párosult, miközben a meglévõ hitelállomány minõsége is folyamatosan romlik. Bár erõteljes a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezõségére, a hitelintézeteknél a jövedelmezõség romlásának mintegy kétharmadát – jelentõs egyedi banki különbségekkel – továbbra is a nemteljesítõ hitelek növekvõ állományára képzett tartalékok okozzák.
A 2010. IV. negyedéves átmeneti lassulást követõen a nemteljesítõ hitelek állománya ismét gyorsabb ütemben nõtt, és 2012. elsõ felében is növekedés várható. Bár minden szegmensben nõ a 90 napnál hosszabb késedelmû portfolió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány. Mivel az új hitelkihelyezések volumene rendkívül alacsony, nem ellensúlyozza a lejáró hitelek miatti csökkenést A végtörlesztés elsõsorban a nagyobb összegû megtakarításokkal rendelkezõ, jól teljesítõ adósoknak segít, így a nemteljesítõ állomány aránya is nõ a hitelintézeti portfoliókban. E tendenciát tovább erõsíti a devizahiteleseket segítõ intézkedésekkel kapcsolatos várakozások miatt lecsökkent fizetési hajlandóság és a korlátozott portfoliótisztítási lehetõségek. A hitelintézetek, különösen a bankok esetében jelentõs az átstrukturálási tevékenység, azonban az átstrukturált hitelek növekvõ része esik ismét késedelembe, vagyis az átstrukturálás egyre kevesebb problémás ügyfél számára nyújt megoldást. A nemteljesítõ állomány a hitelintézeti szektornak így tartós terhet jelent.
A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelõ veszteség nagysága elsõsorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama az meglehetõsen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az idõszak egészében, így a PSZÁF összességében 15%-os végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelõ veszteségre számít. A végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelbõl származik, közel fele azonban feltehetõen külföldi forrásból. A megtakarítások kivonása a betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál is kimutatható. A végtörlesztés gyakran másodlagos hatásokkal is jár a többi szektorban, pl. a jelzáloghitelhez kapcsolódó vagyon- és hitelfedezeti biztosítások felmondása révén.
A negatív tényezõk miatt a jövedelmezõség drasztikusan visszaesett a bankszektorban. A III. negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg, a IV. negyedévben azonban nagy valószínûséggel nem várható profit a hazai bankszektorban. Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében eközben a bankok jelentõsen átalakítják stratégiai terveiket. A Kormány és a Bankszövetség megállapodása fontos új eredmény, amely kijelöli a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák rendezési kereteit, kiiktat egy sor bizonytalansági elemet az adózás jövõje tekintetében, bevezeti a tehermegosztást, és részben ellensúlyozza a szektor végtörlesztési veszteségeit.
A III. negyedév végén a hitelintézeti szektorokban a szektorszintû tõkemegfelelés továbbra is megnyugtatóan magas értéket mutatott, és pozitív, hogy a tõke jellemzõen jó minõségû tõkeelemekbõl áll. Az egyes intézmények között korábban is meglévõ különbségek azonban erõsödtek. A nehezedõ gazdasági és szabályozói környezetben a bankok meghirdetetten is egyre inkább eszközoldali alkalmazkodással reagálnak; a tulajdonosok a veszteségek pótlásához szükséges tõkét biztosítják, a további kockázatvállalást azonban korlátozzák.
A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvezõ, fõként magas likviditásuk és a jelentõsebb volumenû devizahitelek hiánya miatt. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az egyedi intézményi különbségek ebben a szektorban is nagyok, többek között a meglévõ deviza jelzáloghitel-állomány is mindössze tucatnyi szövetkezeti hitelintézetnél koncentrálódik. A hitelezési aktivitás e szegmensben is gyenge, és ezen a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelek sem tudtak érdemben változtatni. A nemteljesítõ állomány a portfoliótisztítás hiányának köszönhetõen folyamatosan növekszik.
A pénzügyi vállalkozások követelésállománya nagymértékben csökkent. A work-out tevékenységet végzõ intézményeken kívül mindenütt visszaesés volt tapasztalható, és a kereslet emelkedése továbbra sem várható. A késedelmes állományok aránya (a work-out állomány nélkül is) e szegmensben a legmagasabb, az értékvesztés képzés emiatt jelentõs teher a szektornak. A pénzügyi vállalkozások többsége folyamatos tulajdonosi tõkepótlást igényel, emiatt jelentõs az intézményi átrendezõdés is a szektorban.
Az aktivitás csökkenése minden biztosítási ágazatban jellemzõ, a jogszabályi elõírások miatt kötelezõ termékek – pl. kötelezõ gépjármû felelõsség biztosítás – kivételével.
Mérséklõdtek ugyanakkor a kockázatok is, ami az átlagdíjak csökkenésében is megjelent. A költséghányad és a kárkifizetések növekedése azonban elmaradt az eredmény növekedésétõl, így a szektor továbbra is jövedelmezõ. Új, az európai bankszektor nehézségeivel összefüggõ jelenség viszont, hogy a magyarországi biztosítók egy részénél az anyabiztosító a kivonható forrásokat központosítja és a nemzetközi csoport banki tagjának javára újraallokálja.
A befektetési szolgáltatók idén, különösen a III. negyedévben a volatilis piacokon megélénkült forgalomból profitáltak, így a szektor eredménye és tõkemegfelelése javult.
A pénztári szektor a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében jelentõs mértékben zsugorodott, így az ehhez kapcsolódó vagyonkezelési díjbevételek is csökkentek. A magánnyugdíjpénztárakban maradt alig több mint 100 ezer tag többsége magasabb jövedelmû, 30 év feletti férfi, sokuk a legutóbbi költségvetési kiigazítás keretében bejelentett intézkedések hatására visszatérhet az állami nyugdíjellátási rendszerbe. A pénztári szektorban a változások miatt jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári ágazat rendelkezik a legjelentõsebb létszámmal és vagyonnal. Az öngondoskodás erõsödése itt további fejlõdést hozhat, ennek jelei azonban még nem láthatók.