Törvénybe iktatva: megszûnik a rokkantsági nyugdíj
2011.12.20
Elfogadta az Országgyûlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességû emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt - írja az MTI. A rokkantsági nyugdíj megszûnik, a megváltozott munkaképességûek a következõ évtõl két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

Január 1-jétõl rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

A következõ évtõl az lesz jogosult a megváltozott munkaképességûek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minõsítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékû. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.

A megváltozott munkaképességûek ellátásai jövedelempótló jellegûek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelõzõ öt évben legalább 1095 napon - tehát összesen három éven - át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.

Két típusú ellátás lehet

A megváltozott munkaképességû emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az elõbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet-, együttmûködési kötelezettsége van, amely kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerõ-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetõség elfogadására is. A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az idõtartamra, amíg az ellátott keresõtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.

A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehet keresõtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a minimálbér 150 százalékát.

Felülvizsgálatra kell jelentkezni

Azoknak ugyanakkor, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - õk 110 ezren vannak -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülõ 84 ezer emberre.

A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban bevezetik az akkreditált munkáltató intézményét. Bevezetik a rehabilitációs kártyát is, amely mentességet ad a munkabérre rakodó munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.