Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése az év hátralevõ idõszakától kezdve várhatóan lassul. Egyre nagyobb bizonytalanság és fékezõdés várható az EU-ban
is, például a török és az olasz helyzet, a kereskedelmi háború veszélye és a Fed kamatemelései
miatt.

Idén Magyarországon a leggyorsabban az építõipar, a mezõgazdaság, az infó-kommunikációs
ágazat és a kereskedelem bõvül, de ezen belül az építõipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb
lesz a tavalyinál. 

Tavalyhoz képest várhatóan az ipar is lassul, még a javuló második félév esetén is; fõleg a jármûiparban zajló átalakulás és piaci bizonytalanság miatt. Pozitívum viszont, hogy az Audi itteni termelése talán már túl van a mélyponton. 

A piaci szolgáltatások – fõleg a kereskedelem és a turizmus – gyorsan bõvülnek. A beruházások bõvülése a második
negyedévben felgyorsult, s ennek alapján a GKI 12%-ra emelte az állóeszköz-felhalmozás várható növekedési ütemét. A második félévben azonban a nagyon magas tavalyi beruházási szint miatt már csak minimális bõvülés várható. 

A bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyûnél valamivel kisebb ütemû, de továbbra is nagyon magas, 7-8%-os reálkeresetnövekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bõvülés 4,5%-kal feltehetõleg idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5%-kal bõvül. A
munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már alig csökken, de eközben a közmunkások száma kedvezõ módon mérséklõdik. A hivatalos munkanélküliség Cseh- és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga
körüli lenne. 

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4%-ot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az év során némi további emelkedés lehetséges, többek között a gyenge forint következtében, éves átlagban 3% körüli ütem valószínû.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2018 elsõ hét hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10%-kal magasabb az egész évre elõirányzottnál. Mivel az adóbevételek jellemzõen kedvezõen alakultak, ennek fõ oka a csak lassan beérkezõ EU-támogatások megelõlegezése, s más, feltehetõleg a közelgõ önkormányzati választásoktól nem független költségvetési fejlesztési
kiadások (pl. Modern Városok Program). Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelõlegezését – feltehetõleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenõ, az EU elvárásaitól elmaradó, 73% felett maradó GDP-arányos államadósság várható.