A mai fiatal korosztály csupán 2-3 évre gondolkodik elõre
2018.09.10
Bár a GDP-nél is nagyobb mértékben nõ a háztartások vagyona, az öngondoskodást segítõ termékek aránya nem követi ezt, Magyarország elmaradt ebben a fejlett nyugat-európai és a szomszéd országokhoz képest is – hangzott el az 56. Közgazdász-vándorgyûlés öngondoskodásról rendezett panelbeszélgetésén, pénteken Debrecenben.

A panelbeszélgetés résztvevõi leginkább az állami szerepvállalás erõsítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktõzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.

Hardy Ilona, az Aranykor Önkéntes Nyugdípénztár alapító elnöke szerint szükség volna az ágazat erõsebb kormányzati támogatására, bár nem vitatta, hogy a nyugdíjrendszert tekintve az elsõdleges szerep az állami nyugdíjrendszeré.

A szakember kiemelte: a nyugdíjpénztárak bátorságát jelzik az általuk elért igen magas hozamok, különösen a mostani alacsony kamatok között. A portfólióikban a hazai részvények csekély arányának az alacsony hazai részvényválaszték az oka.

Rámutott: az elõzõ években jóval fiatalabb volt az új nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora, a pénztári szektor tagsága elöregedõben van, „újabb döfést” jelentett a cafeteria megszüntetése ezen a területen, jövõre 5 százalék alatt lehet a munkáltatói befizetések aránya.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke szerint részben történelmi okai vannak a lemaradásnak a nyugat-európai országoktól, de a rossz szemléletmód is szerepet játszik abban, hogy a mai fiatal korosztály csupán 2-3 évre gondolkodik elõre. Szerinte a befektetõk pénzügyi tudatossága és kockázatvállalási hajlandósága növelheti az öngondoskodást, de ezen a téren visszafogott a befektetõk, az öngondoskodásra figyelmet fordítók magatartása.

Erdõs Mihály, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója úgy vélte: nagy szükség van a személyes meggyõzésre, aminek nem mond ellent, hogy erõteljesen fejleszteni kell ezen a téren is a digitalizációt. A szolgáltatóknak egyre inkább növelni kell a digitális fejlesztéseket, erre nagyobb forrásokat is kell áldozni – mondta.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese rámutatott: hiányzik a hosszú távú befektetõi szemlélettel rendelkezõ réteg Magyarországon, az ügyfelek kockázatérzékenysége pedig igen magas. Látható, hogy a nyugat-európai országokban fejlettebbek a tõkepiacok és jelentõsebb a kockázatvállalási hajlandóság is – fûzte hozzá.

Horváth István, a K&H Bank private banking igazgatóságának vezetõje szerint nem a befektetési lehetõségek gátolják az öngondoskodás bõvülését, az öngondoskodók bázisát kellene szélesíteni az adókedvezmények bõvítésével. Úgy ítélte meg: a biztosítóknak, a bankoknak fel kell mérniük a valós kockázatokat, és a jövõ bemutatásában a szolgáltatóknak transzparensnek kell lenniük, tudatosítaniuk kell a leendõ öngondoskodást vállalókban, hogy ez a hosszú távról szól. Kiemelte: a pénztáraknak nagy szerepük lehet a tõzsde fejlesztésében, ha ezt a szabályozás is támogatja majd