Magyarországon ugyan nem dõltek meg a hõmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a megbízható meteorológiai adatgyûjtés szerint még sosem volt olyan hosszan tartó hõség, mint az idén nyáron.

Svédországban a szokatlanul száraz, meleg idõjárás miatt több mint ötven erdõtûz pusztított az országban, a sarkkörtõl északra esõ vidékeken is. Dániában is megdõlt a májusi átlaghõmérséklet rekordja, Finnországban pedig a sarkkörön túli Utsjoki városában több mint 33 Celsius-fokot mértek. Görögországban a július 23-i attikai tûzvész 92 halálos áldozatot követelt, Franciaországban június elsõ felében pedig heves zivatarok okoztak jelentõs károkat.

Mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, és ez arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém idõjárási események miért tartottak ilyen hosszan – mondta el Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA földtudományi osztályának elnöke.

Meggyengült a sarki futóáramlás

Létezik a Föld légkörében egy állandó áramlat az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve –, ez az úgynevezett poláris futóáramlás, más néven poláris jetstream, amely a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegõt választja el egymástól.

A globális felmelegedés miatt ma már egyértelmûen megfigyelhetõ, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt pedig a poláris futóáramlás gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hõmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg.

Idén tavasszal és kora nyáron a futóáramlás fennállt ugyan, de Európa térségében a gyenge dinamikája miatt alakja – a szokásostól eltérõen – egy hatalmas ómega betûre hasonlított. A kitüremkedõ rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol egy magas légnyomású képzõdmény (anticiklon) alakult ki, és maradt fenn hosszú idõn át a rá jellemzõ szélcsenddel, felhõtlen égbolttal és rekordmagas hõmérsékletekkel.

Az ómega alakzat „zsákrészén” kívül a hûvös, hideg levegõ dominált, így például Izlandon már nem volt érzékelhetõ a hõhullám.
World Weather Attribution nevû szervezet 2018-as európai hõhullámról szóló jelentése szerint ahogy a Föld átlaghõmérséklete emelkedik, az ilyen hõhullámok egyre megszokottabbakká válnak.

Szélsõséges idõjárásra számíthatunk

A szakértõk szerint arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok közötti hõmérséklet-kiegyenlítõdés, tehát valószínûleg gyakrabban elõfordul majd, hogy az idén tapasztaltakhoz hasonlóan hosszú idõn át stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és modellezés eredményeihez, amelyek szerint a szélsõséges idõjárási jelenségek gyakorisága és erõssége várhatóan növekedni fog.

Bozó László szerint Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut az áramlás. Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsõségesség, hûvös és csapadékos vagy extrém meleg idõjárás alakul ki a nyári hónapokban attól függõen, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be.

Mire számíthatunk a Kárpát-medencében és Magyarországon?

A mérsékelt övi ciklonok pályái északabbra helyezõdnek át, így térségünket az idõjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. A Magyarországon mért éves csapadék jelentõs részét ezek a frontátvonulások, illetve a fölöttünk hullámzó légköri frontok adják. A hidegfrontok térségünket éppen csak elérõ déli ága legtöbbször csak a szél északi irányúra fordulását, majd a viharos szelet hozza magával, és rendszerint kevés csapadékot eredményez. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy egy adott évben tartósan a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hûvös és csapadékos nyarunk lesz az északi és az atlanti-óceáni hatások érvényesülése miatt.

Szintén megfigyelhetõ, hogy ritkánbban alakulnak ki a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklonok. Ezek a ciklonok vagy legalábbis a csapadéksávjuk gyakran okoz jelentõs mennyiségû csapadékot hazánkban is, így azok elmaradása aszályos idõszakok kialakulásához vezethet. – hívja fel a figyelmet a meteorológus.