A tavalyi év azonos idõszakához képest 6 százalékponttal nõtt, ezzel 66 pontos értéket vett fel 2017 nyarán a BNP Paribas Cardif Munkaerõpiaci Stabilitási Indexe, így az idõszakonként tapasztalható ingadozások ellenére továbbra is egy stabilan emelkedõ tendenciáról beszélhetünk.
A mérõszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra. Emellett azt is figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.
Míg 2015 nyarán 37, egy évvel késõbb 40, idén már 44 pontot vett fel a skálán az az érték, amely megmutatja, hogy a munkavállalók saját megítélésük szerint milyen könnyen találnának új munkahelyet egy esetleges állásvesztés esetén. Ugyanakkor az áprilisi adatfelvételhez képest 3 pontos csökkenés tapasztalható, ami az addigi folyamatos emelkedéshez képest némi megtorpanást jelez. Összességében elmondható, hogy az átlagos magyar munkavállaló úgy érzi, ha ugyan nem is könnyen, de nem is nehezen találna magának új munkahelyet.
„Figyelembe véve az elmúlt két és fél év tendenciáit, megállapíthatjuk, hogy a magyar munkavállalók negyedévrõl-negyedévre jobban bíznak az állásuk stabilitásban és úgy érzik, hogy ha azt el is veszítenék, akkor is könnyebben találnának új, számukra megfelelõ munkát” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója.
Ami a karrierhez kapcsolódó jövõképet illeti, érdekesnek mondható, hogy míg a férfiak 65, addig a nõk 71%-a érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. A diplomások körében ez az arány egyébként 70%, míg a fõvárosban élõk körében 75%.
Azon munkavállalók közül, akik ennél rövidebb idõre látják biztosnak a munkahelyüket, 39% szerint az õt alkalmazó cég meg fog szûnni, 36%-uk azt is állította, hogy be fog olvadni egy másik vállalatba, 32% pedig a csökkenõ létszámot is említette. A megkérdezettek 38%-a a saját pozícióját érzi fenyegetve 3 éven belül oly módon, hogy a céget, illetve a szervezetet átalakítják, 32%-uk pedig attól fél, hogy egy várható leépítés során fognak megválni tõle.
Iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 69 ponttal, utánuk 66-65 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezõ munkavállalók. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkezõk ugyan 63 ponttal zárják a sort, de körükben még így is egy meredek, 23 pontos növekedés tapasztalható tavaly óta.
Minden korcsoportban stabil javulás tapasztalható: egyaránt 68 pontot regisztráltak a 18-29 és 30-39 éves, illetve az 50-59-es éves korosztályokban, amelyeknél 10, 4, illetve 10 pontos emelkedést tapasztaltak a tavalyi év hasonló idõszakához képest. A 60 év felettiek körében ugyanakkor enyhe lemaradás tapasztalható: a 3 pontos csökkenéssel 47-re esett a körükben a bizalmi index.
A szektorok szerinti bontás tekintetében nem figyelhetõ meg érdemi különbség, a közigazgatásban, az iparban és a mezõgazdaságban tevékenykedõ dolgozók egyaránt 66 pontot értek el, míg a kereskedelemben lévõk némileg bizakodóbbak (67 pont).
Lakóhely szerinti bontásban a budapestiek és a falvakban élõk a legoptimistábbak 67-67 ponttal, õket követik enyhén lemaradva a városokban élõk 66 ponttal. Mindhárom csoportban növekedett a bizalmi index 2016 hasonló idõszakához képest, a fõvárosban 2, a városokban 6, míg a falvakban élõk körében 10 ponttal. A régiók szerinti bontásnál nem igazán figyelhetõ meg érdemi különbség, Nyugat-Magyarországon enyhén optimistábbak az emberek a munkahelyükkel kapcsolatban (69 pont) az ország középsõ és keleti felén élõkhöz képest (67-64 pont), ugyanakkor mindhárom régióban stabil, 5, 4 és 8 pontos növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerõpiaci Stabilitási Indexrõl
A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerõpiac a munkavállalók szemszögébõl, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetõséget. Az index 1 200 fõ személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnõtt magyar népességet.
Elõször egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következõ három dimenzióban:
- A munkahely biztonsága
- Potenciális erõfeszítések az állásuk megõrzése érdekében
- Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelõ 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
- annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelõ álláslehetõséget tud nekik biztosítani
- annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
- annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
- annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetõség megtalálását
Az elõzõ év azonos idõszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerû változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.