Az eredményekrõl az Európai Mobilitási Hét keretében több mint negyven helyszínen megtartott országos bringásreggeli egyik sátránál számoltak be Budapesten csütörtökön.

A kutatásból kiderült az is, hogy

• a magyarok 17 százaléka közlekedik elsõsorban kerékpárral, és a leggyakoribb cél a vásárlás;
• országosan 70 százalék teker valamilyen gyakorisággal;
• az emberek 67 százaléka rendelkezik saját mûködõképes bringával;
• 61 százalék legfeljebb 5 kilométeres távokat tesz meg;
• a fiatalabbak inkább kerékpároznak, de a nemekre vonatkozó adatok alapján megdõlt az a nézet, amely szerint "férfias" lenne biciklizni;
• leginkább a Dél-Alföldön, például Szegeden bringáznak, az ezt követõ régió az Észak-Alföld, egyebek mellett Debrecennel;
• a községekben élõk több mint fele minden nap kerékpárral jár.

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivõje közölte: a magyarok 17 százaléka közlekedik elsõsorban kerékpárral, és a leggyakoribb cél a vásárlás. Sokat lendítene a biciklivel járók arányán, ha biztonságosan le lehetne kötni az eszközöket a tömegközlekedési megállóhelyeken – emelte ki.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelõs kormánybiztos hangsúlyozta: azzal szembesültek, hogy nem áll rendelkezésükre elegendõ adat a témában. A vidéki kerékpárosok számáról csupán Kiskörérõl voltak információk, ahol a gátõrök strigulázzák az áthaladókat – érzékeltette, hozzátéve: ezért rendeltek meg egy nagy mintájú, részletes kutatást, amelyhez hasonlóra még nem volt példa. Számlálókat is elhelyeztek szerte az országban. Arról is beszélt, hogy a közbringarendszer átalakításával valószínûleg többen ülnének nyeregbe, ezért javasolta, hogy az éves budapesti tömegközlekedési bérlet mellé kerékpárosbérlet is járjon.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azt mondta, tíz éve lobbiztak azért, hogy legyen egy ilyen felmérés. Szeretnék, ha rendszeresen megismételnék ezt, hogy kirajzolódjanak a trendek – fûzte hozzá.