Az IPCC megállapítja: mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom elõtti szinthez képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a Párizsi Klímamegállapodás szellemében ‒ írta közös sajtóközleményében az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegõ Munkacsoport, a Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség. Mint írták, ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, a 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk.
A jelentés alapján a korábban kitûzött 2 Celsius fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig elõrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém idõjárás, a hõhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.
„Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatnunk termelésünk és fogyasztásunk szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása ne haladja meg a természet ühg-elnyelõ képességét. Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságokká kell válnunk. A csökkentés zömének pedig még 2030 elõtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendõek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket” ‒ fogalmaztak.
A jelentés egyik szerzõje, Ürge-Vorsatz Diana professzor a következõket nyilatkozta: „A több mint 6000 tudományos anyag feldolgozásával és több ezer szakértõ közremûködésével készült jelentés rámutat, hogy egy fél fok további melegedés elkerülése jelentõs gazdasági és társadalmi veszteségektõl védi meg Földünk lakosságát. Azt is megállapítja, hogy egy ilyen jövõ megvalósítása segíthet a szegénység felszámolásában, élhetõbbé teheti lakóhelyeinket, egészségesebbekké teheti az embereket, és hatalmas új üzleti lehetõségeket jelenthet a vállalkozóknak. Viszont egy perc késlekedni való idõ sincs, mert néhány év múlva már nem lesz meg ez a lehetõségünk.”
„Hazánk különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek. Már ma is évrõl évre több százan halnak meg idõ elõtt az egyre sûrûbb és súlyosabb hõhullámok miatt, városaink hõcsapdává válnak. A fosszilis tüzelõanyagok égetésébõl származó légszennyezõ anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk” – állapította meg Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetõje.
„Más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is azon dolgozunk, hogy a hazai klíma- és energiapolitika összhangban legyen a klímatudomány eredményeivel, az EU Tiszta Energia Csomagja és a Párizsi Megállapodás céljaival. Azaz segítse elõ a magyar energiaátmenetet, a lakossági és önkormányzati megújuló energia termelõ-fogyasztók szerepvállalását, az alulfejlett, illetve egykori szenes régiók szerkezetváltását. Ebben kulcsszerepe kell legyen a Nemzeti Klíma és Energia Tervnek (NEKT), az országgyûlésben tárgyalt 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (NÉS-2) és az elavultsága miatt megreformálandó Nemzeti Energiastratégiának” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) éghajlat és energia csoportvezetõje.
„Sokan – köztük Áder János köztársasági elnök – is felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben nem sikerül megállítanunk a globális felmelegedést, a migráció is kezelhetetlenné válik. A lakosság ugyanis tömegesen fog elmenekülni azokról a területekrõl, amelyek a hõség, a szárazság, illetve a megemelkedõ tengerszint miatt alkalmatlanná válnak az emberi életre. Ezért is tartjuk elengedhetetlennek, hogy a magyar kormány azokkal a kormányokkal tartson, amelyek a lehetõ legszigorúbb éghajlatvédelmi szabályok elfogadtatására törekednek nemzetközi szinten” – jelentette ki Lukács András, a Levegõ Munkacsoport elnöke.
„A klímaváltozás nem a jövõben fog bekövetkezni, a válság hatásait már most is tapasztalhatjuk. A párizsi célok még elérhetõek, de ehhez sürgõsen cselekednünk kell. Mindannyiunk felelõssége, hogy a lehetõ leggyorsabban nullára csökkentsük a kibocsátásokat. A megújuló energiaforrások már eddig is gyorsabban terjedtek, mint arra korábban bárki számított. A katasztrofális következmények elkerüléséhez a megújulók kínálnak biztonságos és gyors megoldást” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelõse.
„Az Energiaklub energetikai rendszermodellezéssel készített egy fenntartható, zöld energetikai forgatókönyvet Magyarország számára. Az órás felbontásban készült szimuláció kimutatta, hogy az összes energiafelhasználásunk akár 50 százaléka, a megtermelt áramnak pedig a 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, és a szükségletek ebben az esetben is (atomerõmû nélkül is) biztonságosan elláthatóak maradnak. Ez a forgatókönyv 70 százalékos csökkenést jelentene Magyarország szén-dioxid-kibocsátásában a 2010-es szinthez képest, vagyis komoly elõrelépést hozna a klímaváltozás elleni küzdelemben. A zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezõbb, tehát olcsóbb választás lenne Magyarország számára, mint a jelenlegi hivatalos magyar energiastratégia által kijelölt út” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.