Komoly problémával küszködnek az utóbbi hetekben számos házban, lakásban Magyarországon, miután két, itthon nem õshonos poloskafaj mostanában kezdett el melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni az ingatlanokba. A két, tömegével megjelenõ faj, a zöldes színezetû vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.
Legalább az emberre nem veszélyes
A vándorpoloska trópusi eredetû, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékérõl származik, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevõ fajokról van szó, amelyek az emberre nem jelentenek veszélyt, azonban a nyugati levéllábú (Leptoglussus occidentalis) esetében táplálékkeresés során elõfordulhat, hogy véletlenszerûen megszúrják az embert.
A két poloskafaj elterjedése jelentõs károkozással jár: mind a vándorpoloska, mind a márványospoloska sok tápnövényû kártevõ, amely valósággal ellepi a mezõgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendõ a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenõ rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.
Mivel lehet védekezni ellenük?
A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. „Mindenképp fontos mielõbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelõ egyedek lesznek az alapítói a következõ évi populációknak. Elõszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a kb. 1 cm-es résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtõzhet” – tájékoztat Kontschán Jenõ tudományos fõmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
Rossz hír, hogy a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külsõ és belsõ parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élõsködõk segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetõségeit, vagyis a poloska élõsködõje szabályozni tudja a kártevõ populáció méretét.
Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat” – magyarázza a szakember. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Pontosan azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelõhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerûen megsemmisíthetõ csapdát fejleszthessennek ki. „A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevõ rovarokat, de az egyedszámukat remélhetõleg jelentõsen visszaszoríthatjuk majd” – teszi hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.