Aggasztónak tartják saját egészségi állapotukat a magyarok
2018.10.31
A 30–59 éves magyarok több mint harminc százaléka arra számít, hogy nem éri meg a nyugdíjaskort, míg tizenhét százalékuk valószínûnek tartja, hogy kórházba kerül vagy otthoni ápolásra szorul idõs korában – derül ki a K&H biztos jövõ indexébõl, amely a magyarok jelenlegi és jövõbeli egészségügyi állapotát is vizsgálta.

A 30-as vidéki férfiak a legpesszimistábbak

Ellentmondásos eredmények születtek a K&H biztos jövõ indexében, amely a magyarok jelenlegi és jövõbeli egészségügyi állapotát is vizsgálta. Míg a 30–59 évesek több mint 40 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként sokkal kevesebb egészségügyi problémája lesz, mint az átlagnak, addig a megkérdezettek csaknem 14 százaléka teljesen biztos benne, 17 százalékuk pedig valószínûnek tartja, hogy meg sem éri ezt a kort. A pesszimizmus fõleg a férfiakra, a 30-as korosztályra, illetve a falvakban élõkre igaz.

Ugyancsak 17 százalékos azoknak az aránya, akik szerint rossz egészségügyi állapotuk miatt kórházba kerülnek majd idõs korukra, és ugyanennyien gondolják, hogy elkerülhetetlen lesz az otthoni ápolás a nyugdíjas éveik során. Valamivel kevesebben, a megkérdezettek 15 százaléka tartja reálisnak, hogy az egészsége miatt idõs otthonban kell töltenie nyugdíjas éveit.

Kevesen tesznek az egészségükérk

A megkérdezettek a jelenlegi egészségügyi helyzetükrõl is nyilatkoztak: 90 százalékuk eddig megúszta komolyabb baleset nélkül, mintegy 80 százalékuknak pedig még komolyabb betegsége sem volt.

A jó egészségért azonban a felmérés szerint kevesen tesznek: tízbõl hét ember bejár dolgozni betegen is, bár ebben a kérdéskörben megfigyelhetõk regionális eltérések. A Kelet-Magyarországon élõk mintegy 80 százaléka megy dolgozni a betegsége ellenére, a központi – Budapestet is magában foglaló – térségben azonban ennél kevesebben (több mint 65 százalék) tesznek így.

A többség ráadásul betegen sem feltétlenül fordul szakemberhez, 70 százaléka mondta ugyanis azt, hogy nem szívesen megy orvoshoz, inkább otthon lábadozik. Szûrõvizsgálatokra is csak 55 százalék – inkább a nõk – jár rendszeresen. Az idõsebbek azonban komolyabban veszik a megelõzést: az 50-es korosztály kétharmada, a fiatalabbaknak kevesebb, mint fele fordul meg rendszeresen szûrõvizsgálatokon.

Tízbõl hatan állították azt, hogy legalább napi hét-nyolc órát alszanak. Hetente a válaszadók kevesebb, mint fele sportol rendszeresen. Leginkább a harmincasok szakítanak idõt a sportra, legkevésbé pedig a falvakban élõknek jut idejük a testmozgásra.