A magyarok háromnegyede kitiltaná a legszennyezõbb autókat
2018.11.06
Támogatja a megkérdezett európaiak nagy többsége – köztük a magyarok háromnegyede –, hogy a levegõtisztaság védelmében tiltsák ki településükrõl a legszennyezõbb gépkocsikat. Ez az eredménye annak a kilenc országban végzett közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos közvélemény-kutató cégtõl rendelt meg az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség.

Egymást érik a hírek az európai önkormányzatok döntéseirõl, hogy a városközpontokból hamarosan kitiltják a dízel gépkocsikat. A tiltásnak van egy sok évre visszamenõ elõzménye: az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése sok nagyvárosban. Ma már Londontól Palermóig 12 tagállam városaiban összesen 260 alacsony kibocsátási zónába nem hajthatnak be a régebbi, a levegõt erõsen szennyezõ gépkocsival.

Az Ipsos most kilenc európai országban (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svédország, Spanyolország) felmérte, vajon mennyire tartják fontosnak a városlakók az alacsony kibocsátási övezeteket. A kutatást a brüsszeli székhelyû Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) rendelte meg, amelynek a Levegõ Munkacsoport is tagja.

A válaszadók között népszerûnek bizonyultak az alacsony kibocsátási övezetek. Több mint kétharmaduk ért egyet azzal, hogy a városközpontokba nem szabad nagyon szennyezõ gépkocsival behajtani. A magyar válaszadóknak 76,4 százaléka ért egyet, 38,6 százalékuk határozottan.

„A magyar kormány már 2013-ban útmutatót készített az önkormányzatok részére az alacsony kibocsátási övezetek kijelölésérõl, és sajnálatos, hogy ez az útmutató eddig nem volt képes megmozgatni a települések vezetõinek fantáziáját. Ez a közvélemény-kutatási eredmény talán meggyõzi õket, hogy nem veszítik el a választók bizalmát, ha ilyen módon is tesznek azért, hogy tisztább legyen a település levegõje. A válaszok remélhetõleg a kormányt is meggyõzik arról, hogy az ilyen övezetek kialakítását nemcsak szavakkal, de anyagi támogatással is érdemes ösztönözni” – állapította meg Vargha Márton, a Levegõ Munkacsoport közlekedési témafelelõse.

Azért is célszerû kialakítani alacsony kibocsátási övezeteket, mert – mint az a felmérésbõl kiderül – a behajtási korlátozás az emberek autóvásárlási szokásait is befolyásolja.

A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy legközelebb nem valószínû, hogy dízelautót vesz, és ezt a véleményét a dízelmotorok levegõszennyezése mellett a behajtási korlátozásokkal is indokolta. A magyar válaszadók 71 százalékánál nem várható, hogy legközelebb dízelautót vesz. 40 százalékuknál volt szempont az, hogy nagyon szennyezi a levegõt, és 14 százalékuknál az, hogy nem fog tudni behajtani vele a városközpontokba.

„A gazdagabb országokban az emberek egyre kevésbé veszik meg a használt, súlyosan szennyezõ gépkocsikat, így azok egy része Magyarországon köt ki. Mivel a korábbi próbálkozás, hogy a szennyezõ autók importját fokozottan megadóztassák, uniós jogszabályokba ütközött, az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése látszik az egyetlen eszköznek a roncsimport megfékezésére is” – állapította meg Lukács András, a Levegõ Munkacsoport elnöke.

A Levegõ Munkacsoport levelet küldött számos hazai város polgármesterének, amelyben azt javasolja, tiltsák ki városukból vagy annak egy részébõl a legszennyezõbb jármûveket oly módon, hogy a helyi lakosok a már meglévõ gépkocsijukra felmentést kapnak a behajtási tilalom alól.