Magyarország a válság vége óta elsõsorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést – jelzi friss tanulmányában a McKinsey & Company. A tanácsadó cég ugyanakkor a munkaerõpiaci expanzió kifulladására figyelmeztet, ugyanis a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (kb. 45%), míg a ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1 760 óra, míg Nyugat-Európában ez évi 1 592 óra). A következõ periódusban ezért a termelékenység javítására kell összpontosítani, ugyanis a ledolgozott munkaóránként elõállított teljesítmény Magyarországon jelentõsen elmarad a nyugati országok szintjétõl: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak.

A termelékenység és a tartós gazdasági fejlõdés érdekében Magyarország számára prioritás a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása – állítják a McKinsey elemzõi. Szerintük a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlõ potenciált. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól is leszakadhatunk.

Bár egyelõre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhetõ a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nõtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérõ indexet. Egyes iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat elõzi a digitalizáció mértékét tekintve (pl. üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban hazánk elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén. 

A tanulmány szerint a digitalizáció jelentõs hatásokkal járhat a munkaerõpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét, már a ma létezõ technológiák segítségével is, persze eltérõ mértékben. Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylõ feladatokra (amelyek 75%-a automatizálható), vagy éppen az adatgyûjtést és -feldolgozást igénylõ foglalkozásokra (ezek közel 70%-ban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerõ-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek mûködését, például a feldolgozóiparban.

Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell elõrelépni. Kiemelkedõ fontosságú a megfelelõ oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, másokkal való kommunikáció, csapatban történõ munkavégzés a jövõbeni elhelyezkedés zálogai – állapítják meg a tanulmány szerzõi. Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerõpiacra, illetve megfelelõ, az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetõségeket biztosít.

A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok mûködésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.

„Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt” – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezetõ partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, kedvezõ gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhetõ szakemberállományt, a digitális infrastruktúra fejlettségét, ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól. Hozzátette: a sikeres digitális átalakulásban az egyénnek, a vállalkozásnak és az államnak egyaránt megvan a maga szerepe. Az állam az oktatás és képzések korszerûsítése és a kkv-k digitalizációjának elõsegítése mellett az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizációjával adhat lendületet a változásoknak és készítheti fel rájuk a társadalmat.