Kifogyhatatlan a kereslet az új lakások iránt
2018.11.16
2018 elsõ féléve során erõs kereslet és a lakáshitelezés dinamikus, de egészséges szerkezetû bõvülése mellett tovább emelkedtek a hazai lakásárak. Országos átlagban 16,2 százalékkos éves nominális lakásár növekedés volt megfigyelhetõ a félév végén. A fõváros és a kisebb települések közti árolló tovább nyílt. A fõvárosban jelentõsen megemelkedett a túlértékeltség kockázata az árak tekintetében – írja friss elemzésében az MNB.

2018 elsõ féléve során folytatódott a hazai lakáspiac élénkülése, ami a lakásárak dinamikus emelkedése mellett az adásvételek számának növekedésében is megmutatkozott. A hazai lakásárak országos átlagban nominálisan 16,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a második negyedév végén az aggregált MNB lakásárindex értékei szerint. A lakásárak ugyanezen idõ alatt reálértelemben 12,7 százalékkal drágultak, míg 2018 egészére elõrejelzésünk alapján 11,5 százalékos növekedés várható. A lakásárak a folyamatos emelkedés ellenére országos átlagban még a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban jelentõsen megemelkedett a túlértékeltség kockázata, így még fontosabbá vált a fõvárosi piaci folyamatok körültekintõ figyelemmel kísérése. 

A hazai lakáspiac erõs heterogenitást mutat területi alapon, az egyes településtípusok közötti különbségek 2018 elsõ félévében tovább nõttek. Mindezen folyamatok tükrében még inkább elnyílt a vidéki kisebb települések és a fõváros közti árolló. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a fõváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben rendre 47 és 62 százalékot mutattak. Elõzetes számításaink szerint Budapesten 2018 harmadik negyedévében ismét gyorsult a lakásárak éves dinamikája, és 23,9 százalékot tett ki, míg országos átlagban ugyanekkor 16 százalékos növekedés volt mérhetõ.

A hazai lakáspiacon minden tényezõ a kereslet élénkülése irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletrõl. 2018-ban nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerûsítési szándék is újult erõre kapott a háztartások körében. A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 elsõ felében közel 40 százalékkal bõvült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentõsen csökkentek a vizsgált idõszakban, amelynek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. Bár az újonnan kibocsátott hitelek volumene a 2008. évi érték 80 százalékát teszi ki, van tér a lakáshitelezés további bõvülésére. 

A hazai lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erõs kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fõvárosi új lakások elõértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki. Másrészt a piaci szereplõk az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletrõl számoltak be, és megjelent az elõrehozott kereslet is a piacon. 2018 elsõ féléve során országosan 6517 új lakás került átadásra, ami 30 százalékkal haladja meg az elõzõ év azonos idõszakának értékét, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugyanezen idõ alatt már 9 százalékkal visszaesett. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája mindezzel 0,36 százalékot tett ki a második negyedév végén. Az egyes régiók között nagy heterogenitás tapasztalható, Közép-Magyarországon 0,9, míg Észak-Magyarországon csupán 0,1 százalék az utóbbi érték, de összességében a régiós országokhoz képest alacsony a megújulás. Ennek okai legfõképpen az építõipar szûkös munkaerõ- és alapanyag-kapacitásai és a szektor relatíve alacsony termelékenysége lehetnek, míg egyes megkérdezett szakértõk szerint a hatékony technológiák használatának hiánya is szerepet játszhat benne.

Budapesten 2019-ben tetõzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk. 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat a megszûnõ kedvezményes áfakulcs miatt, amit a piaci szereplõk egyöntetû véleménye is megerõsít. Erre az évre mindösszesen háromezer lakás átadása várható. A szûkös kapacitások miatt a projektek 60 százaléka már most idõbeli csúszásban van, a 2019-re tervezett nagy számú átadásokból így több is 2020-ra tolódhat.

Összességében a hazai lakáspiacon minden tényezõ az erõs kereslet fennmaradása irányába mutat, míg a lakásépítések egészséges felfutását számos tényezõ nehezíti. A lakásárak emelkedése országosan még nem túlzott, de a budapesti piacot szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy a lakásárak fundamentumokat meghaladó emelkedése ne párosuljon túlzott kockázatvállalással a hitelezésben.