Ez többek között annak az eredménye, hogy a vállalkozások nagy részét a napi munka során, fokozatosan kialakuló mûködés jellemzi. A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerõ megtartása vagy a digitalizáció. Az átlagosan 10-49 fõt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezõ magyar cégek vezetõinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen.

Leterheltek és szinte pótolhatatlanok a cégvezetõk 

A vállalkozások több mint felénél jellemzõ, kisebb mértékû strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetõi pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az elsõ számú vezetõ látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezetõ például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetõt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz.

A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az elsõ számú vezetõre a napi munka szervezése és felügyelete is. De ezen kívül is alig van olyan vezetési, tervezési feladat vagy döntés, amelybe a kkv-k vezetõi ne folynának bele személyesen.

Mire juthatna több figyelem? 

Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az elsõ számú vezetõt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

A cégvezetõk leterheltségébõl adódóan sok stratégiai kérdés háttérbe szorul. Így például üzleti terv a vállalkozások több mint 40 százalékánál egyáltalán nem készül, további 30 százalék pedig csak az adott üzleti évet tervezi meg elõre. Piaci és versenytárselemzést a cégek fele készít kisebb-nagyobb rendszerességgel, azonban a vállalkozások ötödénél semmilyen üzleti elemzésre nem került sor az elmúlt öt évben.

„A cégvezetõ mögött álló csapat nagyban meghatározza a vállalat kilátásait, érdemes ezért a tudatos szervezetfejlesztésbe fektetni. Ez nemcsak a cégek hatékonyságán és versenyképességén javíthat, hanem a cégértéken is, ami a kkv-szektorban sok szereplõt érintõ, generációváltás kapcsán is fontos kérdés”– mondta Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetõje.

Most érdemes a HR eszközökre fókuszálni 

A munkatársak toborzását és megtartását segítõ tevékenységek, programok egyelõre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerûbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él. Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.

„Tapasztalataink szerint a kkv-knak megéri olyan HR tevékenységekbe fektetni, amelyek elõsegítik a megfelelõ szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezõ szakemberek megtalálását, megtartását és ösztönzését, mivel ez szorosan összefügg az eredménytermelõ képességgel. A jelenlegi magas fokú foglalkoztatottság mellett a vállalkozásoknak még inkább arra kell fókuszálniuk, hogy vonzóbb munkáltatóvá váljanak” – tette hozzá Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetõje.