A magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, ezért az iskolarendszeren belül megvalósítható pénzügyi-gazdasági ismeretátadás kiemelkedõ jelentõséggel bír. A Pénziránytû Alapítvány megbízásából elkészült kutatás az OECD által kidolgozott módszertan és kérdõív mentén vizsgálta a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát. A 2010 és 2015 után az idén harmadszor elvégzett felmérés eredményei, valamint a nyolc év során megfigyelhetõ elmozdulások alapján fontos tendenciák rajzolódnak ki.
A 2018 nyarán 1000 fõs reprezentatív felnõtt mintán (18-79 évesek) végzett kutatási eredmények szerint a magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, bizonyos kérdéskörökben javuló, másokban romló tendenciát mutatnak. A korábbi nemzetközi összehasonlításokban is leginkább jónak számító magyar eredmények a lexikális ismereteket, „pénzügyi tudást” mérõ kérdéseknél (infláció, kamatszámítás, kockázat és hozam viszonya stb.) születtek.
Megélhetési gondok: védettebbek a magasabb végzettségûek és az idõsebb nyugdíjasok
Egyértelmûen pozitív változás, hogy a tudatos pénzügyi döntéseket akadályozó napi megélhetési gondokkal az elmúlt 8 év során egyre kevesebb válaszadó találkozott a felmérést megelõzõ 12 hónapban, mint 2010-ben vagy 2015-ben. Mindez összefügghet a kedvezõbb munkanélküliségi, GDP és inflációs adatokkal. A megélhetési gondokkal szembesülõk aránya a legtöbb korosztály esetében átlag közeli, legmagasabb (23%) a 60-69 éves korosztályban, míg a 30-39 éveseknél a legalacsonyabb. Sérülékenyebbek az általános iskolai végzettségûek, a gyermeküket egyedül nevelõk, és az alacsony jövedelmûek. Ezzel szemben védettebbek a magasabb végzettségûek és az idõsebb nyugdíjasok.
Pénzügyi tartalékok, pénzügyi túlélési képesség
A kedvezõ környezet, a reálbérek növekedése ellenére a háztartások relatív pénzügyi stabilitása nem változott érdemben, azaz a háztartások pénzügyi túlélési képessége csak minimálisan javult: a magyar családok a korábbi évekhez hasonló mértékben lennének képesek fedezni fõ jövedelmük kiesését. A lakosság kb. 60 százaléka legfeljebb három hónapot vészelne át elköltözés és hitel felvétele nélkül, ha elveszítené a fõ jövedelemforrásnak számító keresetét, munkabérét, miközben tízbõl kilencen alkalmazottként dolgoznak. A kutatási eredmények alapján az elmúlt nyolc évben a magyar családok anyagi helyzetének általános és jelentõs javulása nem járt együtt a pénzügyi tartalékok ugyanilyen mértékû gyarapodásával: keletkezõ többlet-jövedelmünket jellemzõen elfogyasztjuk, és kevesebbet teszünk félre a „nehezebb napokra”.
Háztartási költségvetés készítése
Mérésrõl mérésre csökkenõ tendenciát mutat azok aránya, akik háztartási költségvetést készítenek. 2018-ban ez csupán a felmérésben résztvevõk ötödére (21%) volt jellemzõ, míg nyolc évvel ezelõtt minden harmadik (32%) megkérdezett háztartás aktívan tervezte bevételeit és kiadásait. Minden bizonnyal a megélhetési nehézségek enyhülése, a pozitív jövõkép is szerepet kap abban, hogy lazult a lakosság fegyelme e téren. A háztartási költségvetést készítõk 21 százalékos átlagos értéke azonban nagy szórást mutat. Egyértelmûen megfigyelhetõ tendencia, hogy az iskolai végzettség, illetve a háztartás jövedelmének emelkedésével nõ a költségvetést készítõ háztaratások aránya.
Termékválasztás
2010-ben a válaszadók harmada mondta, hogy pénzügyi termék választása során egyáltalán nem mérlegelte a lehetõségeket, ez az arány 2015 óta 22%-os szinten stabilizálódott. A népszerû információforrások közül leginkább az „interneten található termék-összehasonlító információk”, „barátok/rokonok ajánlása” és a TV-hirdetések, televízió vagy rádióprogramok használatának aránya növekedett. 2018-ban minden negyedik fogyasztó elsõsorban saját korábbi tapasztalataira hagyatkozott, ha új termékrõl határozott.
Pénzügyi attitûdök
Itt egyértelmû tendencia: pénzügyeit tekintve a lakosság kevésbé megfontolt és elõrelátó lett. Erre utal, hogy jelentõsen csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek a következõ állításokkal: „Mielõtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, „Idõben befizetem a számláimat”, „Hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni õket”. Ezek az eredmények összecsengenek azzal, hogy egyre kevesebben készítenek családi költségvetést. Leegyszerûsítve mindez azt mutatja, hogy a válság elmúltával 2010 és 2018 között pénzügyeinket tekintve egyre inkább tücsök, mint hangya módjára élünk. Beszédes adat, hogy arra a kérdésre, hogy „Mielõtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá, 2010-ben a megkérdezettek kétharmada válaszolt igennel, 2015-ben viszont már csak a fele, és 2018-ban mindössze 33%.
Összességében arra a megállapításra jutottak az MNB szakértõi, hogy a magyar háztartások tipikus pénzügyi viselkedése jellemzõen nem képes ellensúlyozni a gazdasági ciklusok hatását. A családok nem, vagy csak korlátozottan - magasan iskolázott, magas jövedelmû családok- képesek megfelelõ mintát adni a gyermekieknek az életminõséget jelentõsen befolyásoló pénzügyi-gazdasági kérdésekben. Mindezek alapján a fiatalok pénzügyi-gazdasági nevelésében, a pénzügyi ismeretek és pozitív pénzügyi magatartásminták közvetítésében az iskolarendszeren belül megvalósítható pénzügyi-gazdasági ismeretátadás és szemléletformálás kiemelkedõ jelentõséggel bír. Erre kivételes alkalmat és lehetõséget kínál a jelenleg felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Alaptanterv átalakítása.