2018. III. negyedév végére a biztosítóintézetek szerzõdésállománya 3,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ezzel párhuzamosan a III. negyedévi díjbevétel 11,1%-os növekedést mutat. A Szolvencia II szabályozórendszer alapján a biztosítóintézetek szektorszintû szavatoló tõke feltöltöttségi szintje 213,4%, mely az elõzõ év azonos idõszakához képest 9,9 százalékpontos csökkenést jelent. A biztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó mögöttes eszközök több, mint 50%-át államkötvények tették ki 2018. III. negyedévben – derül ki az MNB legfrissebb adataiból.2018. III. negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerzõdésállományában 3,6%-os növekedés tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest, mely közel 480 ezer új szerzõdést jelent, ami döntõen a nem élet üzletági 4,3%-os szerzõdésszám emelkedés következménye, szinte változatlan élet üzletági szerzõdésszám mellett (0,3%-os növekedés). 2018. III. negyedévben az elõzõ negyedévhez viszonyítva szektor szinten megállapítható, hogy mind az élet, mind pedig a nem élet szerzõdések tekintetében kismértékû szerzõdésszám-bõvülés következett be (0,2% és 1,0%).
A szektor III. negyedéves díjbevétele 250,3 milliárd Ft volt, mely 11,1%-kal haladja meg az elõzõ év ugyanazon idõszakához viszonyított értéket, az életági díjak 5,2%-os, valamint a nem élet ági díjak ennél jelentõsebb, 16,7%-os növekedésének hatására. Az elõzõ negyedévihez viszonyítva a 2018. III. negyedéves díjbevétel 0,2%-os csökkenést mutat, az élet üzletágban tapasztalható 6,8%-os díjbevétel csökkenés, valamint a nem élet ági 6,2%-os díjbevétel növekedés eredõjeként. A III. negyedévi díjbevétel 46,1%-a az élet üzletágból, míg 53,9%-a nem élet üzletágból származott.
A 2016-tól hatályba lépett Szolvencia II kockázatalapú tõkekövetelmény szerinti, a szektor egészére az egyedi adatokból összesítve számított szavatolótõke-feltöltöttség szint 2018. III. negyedévben 213,4%, amely érték – jóllehet mind az elõzõ negyedévihez, mind pedig a 2017. III. negyedévi értékhez képest is csökkenést mutat (2,4 és 9,9 százalékpont) - a korábbi idõszakokhoz hasonlóan továbbra is stabil, és jóval meghaladja mind a jogszabályban elõírt 100%-os, mind pedig a 6/2016. (VI. 14.) MNB ajánlás alapján prudenciálisan elvárt, a volatilitási tõkepufferrel megnövelt 150%-os követelményt is.
A figyelembe vehetõ szavatoló tõke és a szavatolótõke-szükséglet alapján számított szavatolótõke-megfelelés a biztosítók 70 %-a esetében (16 biztosító a 23 felügyelt intézménybõl) 200% feletti értéket jelez, egy évvel korábban a biztosítók 68%-a (17 biztosító a 25 felügyelt intézménybõl) tartozott ebbe a csoportba. 2018. III. negyedévben egy biztosító esetében talált az MNB 150% alatti szavatolótõke-megfelelõségi értéket, míg 2017. III. negyedévben ez a jelenség két biztosítónál volt megfigyelhetõ. Az elõzõ év azonos idõszakához viszonyított tõkefeltöltöttség csökkenésének oka a szavatolótõke-szükségletnek a figyelembe vehetõ szavatoló tõke növekedését meghaladó bõvülése volt.
2018. III. negyedév végén a biztosítók által kezelt biztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó eszközök (befektetések) esetében szembetûnõ jelenség, hogy a biztosítók eszközkitettségét három kategória, az államkötvény (50,5%), a befektetési jegyek (kollektív befektetési vállalkozások, 34,6%) továbbá a részvények (4,1%) dominálják, hasonlóan 2018. II. negyedévéhez (49,5%, 34,8% és 4,0%). Az államkötvények 97,4%-a magyar államkötvény 2018. III. negyedévben. Az egyes szerzõdéstípusok mögötti eszközöket külön-külön vizsgálva ugyanakkor megállapítható, hogy míg a nem unit-linked biztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó eszközök esetében továbbra is az államkötvények túlsúlya a meghatározó a befektetések 78,2%-át adva (elõzõ negyedévi érték: 77,4%), addig a unit-linked biztosítási szerzõdésekhez kapcsolódó eszközök vonatkozásában a kollektív befektetési vállalkozások teszik ki a befektetések túlnyomó többségét, 67,6%-át (2018. II. negyedévben 67,0%-ot).