Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újabb 5 éves tervében összegyûjtötte az egész világot érintõ egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelõzhetõ fertõzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétõl a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgõs megoldásra váró problémát ölel fel.

Az oltásellenesség, vagyis az elérhetõ védõoltások beadásának elutasítása jelentõsen növeli az – egyébként – elkerülhetõ megbetegedések, halálozások számát. A védõoltás az egyik legköltséghatékonyabb módja a betegségek megelõzésének, évente közel 2-3 millió halált akadályoz meg, ráadásul az átoltottság mértékének javításával további másfél millió ember halála kerülhetõ el. A védõoltásokkal szembeni ellenérzések mögött összetett magyarázatok húzódnak meg, ugyanakkor a korábban már majdnem teljes mértékben megszüntetett kanyaró az oltások hiányában újból megjelent, aminek következtében a megbetegedések száma világszinten 30%-kal nõtt. A WHO idei célja többek között a méhnyakrák világszintû megelõzése a HPV elleni átoltottság növelésével, valamint Afganisztán és Pakisztán területén a járványos gyermekbénulás megállítása. Tavaly kevesebb mint 30 esetet jelentettek ezekbõl az országokból.

2019-ben a legkomolyabb környezeti kockázatot a szennyezett levegõ belégzése jelenti. A WHO adatai szerint 10-bõl 9 ember szennyezett levegõt lélegzik be nap mint nap, ami éves szinten közel 7 millió ember korai halálához vezet. A nem fertõzés útján terjedõ betegségek, mint a cukorbetegség, a rákos megbetegedések és szívbetegségek a halálozások 70 százalékáért felelnek, köztük közel 15 millió ember korai, 30–69 év közötti halálát idézik elõ. A kockázati tényezõk öt fõ csoportra oszthatóak: dohányzás, fizikai tétlenség, mértéktelen alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás és szennyezett levegõ. A WHO 2019-es terveiben az országok kormányaival együttmûködésben 2030-ig 15%-kal csökkentené a fizikai inaktivitás mértékét.

A világszervezet idei listáján szerepel a világméretû influenzajárvány kitörésének megelõzése, a szegénységben élõk egészségügyi ellátásának javítása, akcióterv kidolgozása és a figyelem ráirányítása a gyógyszereknek ellenálló kórokozók kutatására, valamint a járványok (Ebola-, Zika-, Dengue- és HIV-vírus) visszaszorítása.