Az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság közös jelentése szerint az európai mezőgazdasági szektor évi átlagban 28 milliárd eurót veszít az extrém időjárási események miatt. A kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint ez az összeg 2050-re meghaladhatja a 40 milliárd eurót évente, míg katasztrofális évben a veszteségek akár a 90 milliárd eurót is elérhetik.

A klímakockázatok – például aszály, heves csapadék, jégverés és fagy – jelenleg évente a terméshozamok 6,4%-át veszélyeztetik, a legsúlyosabb években ez több mint 10%-ra nő. A veszteségek több mint felét az aszály okozza, amely minden európai régióban a legnagyobb fenyegetést jelenti. Emellett a kisebb, de egyre gyakoribb káresemények fokozatos nyomást gyakorolnak a gazdák jövedelmére és tartalékképző képességére, csökkentve a stabil „jó évek” számát.

A kontinens szintű adatok azonban eltakarják az országonkénti különbségeket: Spanyolországban és Olaszországban a katasztrofális éves veszteségek külön-külön is elérhetik a 20 milliárd eurót, míg a közép- és délkelet-európai kisebb gazdaságok akár GDP-jük 3%-át is elveszíthetik egy-egy extrém évben.

A Howden közreműködésével készült tanulmány (Insurance and Risk Management Tools for Agriculture in the EU) pénzügyi és kockázati szempontból vizsgálja, hogyan hat a klímaváltozás az európai mezőgazdasági termelésre. Megállapítása szerint a klímához köthető mezőgazdasági veszteségeknek csupán 20–30%-a van biztosítva, legyen szó állami, magán vagy kölcsönös biztosítási formákról, még az EU Közös Agrárpolitikájának keretében is. Egyes tagállamokban gyakorlatilag nincs biztosítási védelem.

A jelentés szerint a rendszerszintű kockázatok mérséklése érdekében javítani kell az adatáramlást és a kockázatkezelési eszközök összehangolását, valamint szélesebb körben kellene alkalmazni modern pénzügyi megoldásokat, például katasztrófa-kötvényeket és állami-magán viszontbiztosítási programokat. A cél: gyorsabb, előre meghatározott finanszírozási mechanizmusok biztosítása természeti csapások idején, a mezőgazdasági közösségek helyreállításának felgyorsítása érdekében.

Luigi Sturani, a Howden Europe vezérigazgatója így fogalmazott: „A klímaváltozás egyre nagyobb nyomást gyakorol a gazdákra, végső soron pedig a fogyasztókra is. Ez a jelentés világos cselekvési felhívás az uniós mezőgazdaság és a helyi kormányzatok számára. Az alkalmazkodás felgyorsításához kulcsfontosságú a robusztus klímafinanszírozás és a következetes kockázatfelmérés megteremtése.”