A biztosítók akár meg is tagadhatják a kifizetést, ha a bejelentés nem érkezik be a kár “észlelésétõl” számított két munkanapon belül. Aki ennél többet vár a kárigény jelzésével, az biztosítási szempontból akár “gyanús is lehet”, ami az ügye elbírálását befolyásolhatja, sõt, késõbb a kártérítést is elbukhatja. Ez a rövid határidõ nemcsak a mostani esetre, hanem minden egyéb kártérítési igényre is igaz. Az a károsult, akinek nem volt biztosítása, utólag hiába “kapkodna” egy gyors szerzõdéssel, a már bekövetkezett kárra nem kaphat térítést - figyelmeztet az alkuszcég. 

A kárfelmérõknek öt napjuk van arra, hogy elvégezzék a helyszíni szemlét, de ajánlott addig is fényképen rögzíteni az állapotot, ezt követõen viszont fontos a további károk megelõzésének mielõbbi megkezdése. Például, ha víz alá kerül vagy folyamatosan ázik egy helyiség, ahol bútorok és különféle értékek vannak, haladéktalanul el kell kezdeni a kiürítést. Fontos, hogy a károsultak a károkról és a sérülésekrõl készítsenek a fotókat, és a biztosító szakértõjének szemléjéig, és a kárbejelentéstõl számított ötödik munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtassanak a helyszínen.

Egyes esetekben a károsult is intézkedhet

Ha a biztosító a kárbejelentéstõl számított öt munkanapon belül nem szemlézi a kárt, a károsult intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról, ezt megelõzõen azonban a helyet és a sérült vagyontárgyakat le kell fényképezni. A sérült és kicserélt elemeket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni – hívja fel a figyelmet a CLB közleménye.