A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma kismértékû, mintegy 22 ezer darabos növekedést követõen 2018 negyedik negyedévében megközelítette a 10,7 milliót. Ez az év eleji értékhez képest mintegy 120 ezerrel több számlát jelent. Az elsõdlegesen fizetési célra használt forint fogyasztói számlák megközelítõleg 6,7 milliós száma szinte változatlan volt az év utolsó negyedévében is, azonban a megtakarítási célú számlák 2016 óta tartó csökkenése megállt, számuk a negyedik negyedévben 3 ezres növekményt mutatott. Az egész év tekintetében az elsõdlegesen fizetési célú számlák száma mintegy 60 ezerrel növekedett, míg a megtakarítási számlák száma megközelítõleg 11 ezerrel csökkent.
Egyre kevesebb a hitelkártya
A hazai kibocsátású fizetési kártyák számának év eleje óta tartó emelkedése tovább folytatódott, számuk megközelítette a 9,4 milliót. A kártyák típusa szerinti változás azonban eltérõ képet mutat, a betéti kártyák majd 200 ezres növekedéséhez a hitelkártyák közel 12 ezres csökkenése társult, így a betéti kártyák aránya az összes fizetési kártyán belül meghaladta a 86 százalékot. Az érintõkártyák számának töretlen emelkedése 2018 negyedik negyedévében is folytatódott, a megelõzõ negyedévhez képesti több, mint 251 ezres növekmény eredményeként az év során összesen közel 844 ezerrel növekedett a számuk, így arányuk az összes fizetési kártyán belül meghaladta a 79 százalékot.
A fizikai kereskedõi elfogadóhelyek száma év végén – meghaladva a 116 ezret –közel 10 ezerrel több, mint az év elején. Az elfogadóhelyeken üzemelõ POS terminálok száma az egész év vonatkozásában több, mint 8 ezerrel emelkedett. Az elfogadóhelyeken üzemelõ terminálok közel 86 százaléka teszi lehetõvé az érintéses fizetést.
Rekordot döntöttek a kártyás vásárlások!
2018 negyedik negyedévében – megközelítve a 209 millió darabot – minden eddiginél magasabb volt az egy negyedév alatt a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlások száma, amely így az év egészében meghaladta a 765 milliót. Ez közel 24 százalékkal több tranzakciót jelent, mint amennyi 2017-ben történt. A növekedés a vásárlások rekord nagyságú értékében is megmutatkozott, amely 2018 negyedik negyedévében meghaladta az 1547 milliárd forintot, így 2018-ban összesen 5450 milliárd forint vásárlási forgalom realizálódott. Ez több, mint 23 százalékkal magasabb érték, mint amekkora 2017-ben volt. A hazai kibocsátású kártyákákkal végrehajtott érintéses tranzakciók aránya a fizikai elfogadóhelyeken történt kártyás vásárlásokon belül mintegy 89 százalékot tett ki 2018 negyedik negyedévében, ami több, mint 10,5 százalékpontos emelkedést jelent 2017 negyedik negyedévéhez képest.
A fizetési mûveletek értékét tekintve 2018 negyedik negyedévében az összforgalom több, mint 81 százaléka bonyolódott le az érintéses technológia alkalmazásával, a hagyományos tranzakciók átlagértéke azonban még mindig mintegy 1,8-szerese az érintéses fizetésekének (11 857, illetve 6 438 forint). Folytatódott az internetes vásárlási forgalom bõvülése is, darabszámban mintegy 29, értékben pedig közel 26 százalékos volt az emelkedés ezen a téren az elõzõ év azonos negyedévéhez képest, azonban ez a szegmens a teljes kártyás vásárlási forgalomnak csak kis részét – darabszámban 8, értékben pedig 12 százalékát – tette ki.
A fizetési kártyás készpénzfelvételek darabszáma (26,9 millió) ugyan kis mértékben, 302 ezerrel csökkent az elõzõ év negyedik negyedévéhez képest, azonban a felvett készpénz összértékét (2108 milliárd forint) tekintve mintegy 7 százalékos emelkedés tapasztalható 2017 azonos idõszakához képest.
A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma megközelítõleg 64 milliót, összértéke pedig mintegy 173 ezer milliárd forintot tett ki 2018 negyedik negyedévében, ami rendre 6, illetve 5 százalék növekedést jelent 2017 azonos idõszakához viszonyítva. Ez megfelel az egész éves növekedésnek is. Az átutalások mellett az elsõsorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések forgalma is bõvült. Ez a növekedés a darabszám (19,6 millió) tekintetében 7, értékben (mintegy 232 milliárd forint) pedig közel 9 százalékot jelent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. 2018 egészét tekintve a csoportos beszedések darabszámának emelkedése megközelítõleg 4, értékének bõvülése pedig mintegy 8 százalékot tett ki.
Egyre több a bankkártyás visszaélés
2018 harmadik negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma (közel 16 ezer darab) mintegy 60 százalékos, az okozott kár értéke (megközelítõleg 408 millió forint) pedig mintegy 38 százalékos emelkedést mutatott az elõzõ év azonos idõszakához képest. Továbbra is jellemzõ, hogy a visszaélések elsõsorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylõ, fõként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámukat tekintve mintegy 80, értékben pedig a visszaélések közel 83 százaléka köthetõ ehhez a forgalomhoz. A tranzakció iránya szerinti bontás tekintetében a visszaélések döntõ többsége (darabszámban 82, értékben 91 százalék) változatlanul a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott. Mindezek mellett azonban 2018 harmadik negyedévében – a fogyasztóknak kedvezõ jogszabályi háttér miatt – a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon leírt teljes kár (387 millió forint) mindössze 8 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük. 2018 harmadik negyedévében a hazai fizetésikártya-elfogadó hálózatban lebonyolított visszaélések száma (2646 darab) és az okozott kár értéke (megközelítõleg 130 millió forint) mintegy 30, illetve 26 százalékkal emelkedett 2017 azonos idõszakához képest. Mindezek mellett azonban a visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható mértékû.