Európa tisztaenergia-átállása lendületesen halad, ugyanakkor egyre nagyobb kockázatnak van kitéve az éghajlati hatásokkal szemben – áll a Zurich Insurance Group friss jelentésében. Az elemzés szerint a megújuló energiaforrásokra épülő infrastruktúra gyors bővülése nemcsak lehetőség, hanem kockázat is, amelyre időben fel kell készülni.

A Safeguarding our Energy Future című jelentés több mint 25 000 európai energiatermelő helyszínt vizsgál – köztük francia, német, olasz, spanyol és brit létesítményeket. A Zurich Resilience Solutions geotérinformatikai modellező eszköze, a Climate Spotlight segítségével azt elemezték, milyen hatással lehetnek a klímaváltozásból eredő veszélyek az energiatermelésre és -tárolásra 2030-ig, illetve 2050-ig.

Az előrejelzések alapján 2030-ra Európa megújuló energiatermelésének 83%-a – elsősorban a napenergia – magas klímakockázatnak lesz kitéve, míg az energiatároló rendszerek esetében ez az arány eléri a 92%-ot. Mivel a következő években várhatóan közel kétharmaddal nő a megújuló alapú kapacitás, a jelentés szerzői szerint most van lehetőség arra, hogy az átállás eleve ellenálló rendszerként valósuljon meg.

A megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek – a biztosító szerint – lényegesen nagyobb fizikai klímakitettséggel bírnak, mint a hagyományos fosszilis infrastruktúrák. Ha nem történik időben alkalmazkodás, az energiaellátás biztonsága és az átállás hosszú távú fenntarthatósága is veszélybe kerülhet. A megoldás kulcsa a köz- és magánszféra szorosabb együttműködésében rejlik.

A jelentés legfontosabb javaslatai:

• a meglévő létesítmények időjárásállóvá tétele;
• klímastressz-tesztek beépítése az új beruházások tervezésébe;
• a reziliencia elveinek alkalmazása már az infrastruktúra kialakításakor;
• megbízható, hozzáférhető klímakockázati adatok biztosítása;
• megfelelő ösztönzők és finanszírozási keretek létrehozása a beruházások támogatásához.

Sierra Signorelli, a Zurich kereskedelmi biztosítási üzletágának vezérigazgatója így fogalmazott:
„Az energiatranszformáció nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is elkerülhetetlen. A megújulók szerepe ebben megkérdőjelezhetetlen, de kutatásunk azt mutatja, hogy Európa zöldenergia-infrastruktúrája egyre inkább ki van téve a klímakockázatoknak. Ha ellenállóvá tesszük ezeket a rendszereket, nemcsak a károkat mérsékeljük – hanem biztosítjuk a biztosíthatóságot, és megőrizzük a befektetések lendületét is.”

A jelentés elkészítéséhez a Zurich Resilience Solutions saját klímamodelljeit, valamint az IPCC SSP2-4.5 szcenárióját alkalmazta, amely 2100-ra 2 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedéssel számol. A modellek alapján kockázati pontszámokat rendeltek az egyes létesítményekhez, és ezek alapján öt kockázati szintet határoztak meg. A várható klímaesemények valószínűségét helyszín-specifikusan mérték fel, majd ezek pénzügyi hatásait is modellezték.